The Wall, Tina Turner, Puskás Aréna és Nélküled
Magunk mögött hagyjuk rosszkedvünk meleg novemberét, felütjük az adventi kalendárium lapjait, négy hét karácsonyvárás elcsendesedést kíván zajos tülekedés helyett…
40 esztendeje jelent meg a Pink Floyd The Wall című zenealbuma. Abban az időben a zenekar munkássága figyelmünk középpontjában állt, bár számomra a Dark Side of The Moon és a Wish You Were Here albumok maradandóbbak, a Wallt is jó hallgatni. A 06.1 oldalon megjelent írást érdemes elolvasni, nagyon jól elemzi a mű születésének hátterét és történetét.
Tina Turner 80 éves lett! Bár mindig csodálattal adóztam hangjának, nem tartoztam rajongói közé. A Tidal összeállított 22 dalból álló listát, bizony hanyatt estem, nemcsak TT énekhangjától, hanem attól az igen míves muzsikától is, amelyet játszott. (Most tudatosodott bennem, hogy a Goldeneye című James Bond film címdalát is ő adta elő!) A 06.1 oldalon az ő munkásságáról írt cikk is figyelmet érdemel, miként az a koncertfelvétel, ahol David Bowie-val énekel!
Evezzünk kicsit más vizekre, hiszen átadták az új Puskás Arénát. Nem kérdés, hogy az összedőlés szélén álló régit le kellett bontani, azt hiszem, akkor is jó, hogy újjáépült, ha az erre fordított pénznek ezernyi helye lett volna.
Tény, hogy a telt házas megnyitón, dunaszerdahelyi ifjak énekelték el az Ismerős Arcok Nélküled című dalát. Tény, hogy nemzeti válogatottunk vereséget szenvedett Uruguay csapatától. A megnyitónak azonban nem ezek lettek fő témái, hanem az, hogy volt egy VIP jegyes firkász, aki nem állt fel a dal alatt! Ebből azután olyan sajtópolémia kerekedett, hogy csak na! Megszólaltak mindkét oldal nagyágyúi, csakhogy nem golyókat, hanem fekáliát okádtak egymásra. Persze jutott a ballib munícióból az Ismerős Arcok zenekarnak és a dalnak is! Szerintem kár volt felvenni a kesztyűt, mert az a bűzös matéria, amelyet a túloldal kiokádott, minket is beszennyezett. Sem az Ismerős Arcok, sem szerzeményük, sem Puskás Ferenc, a nevét viselő épülettel, sem a labdarúgás, sem az egyetemes sport nem szorul védelemre!
Megkockáztatom leírni, hogy az Ismerős Arcok zenekar 20 éves munkásságának nem a Nélküled a legkiemelkedőbb alkotása. Fontos mérföldkő, de vannak még fontosabbak akár a zenei- akár a szövegvilágot nézzük! Persze, azok nem énekelhetők meccsek előtt, kevéssé ismertek. Ahhoz, hogy a Nélküledet értsük, ismernünk kell az Ismerős Arcok teljes munkásságát.
December 16-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban Kormorán koncert lesz. Jegyek zsebben, vágom a centit! Kedvcsinálónak egy új Kormorán dal!
Illusztráció: Johannes Plenio on Unsplash
Nem kevés információt kaptunk egy cikkbe foglalva,de mindahány téma és említett alany megérdemli a figyelmünket. A Fal. Gimis lettem (1980), amikor ez a lemez hozzám is elért. A híres “Tégla 2.” volt az, ami megfogott. Magát a lemezt és a koncepciót, de a Pink Floydot,mint zenekart csak sokkal később értettem meg – ha a zenekart és filozófiájukat egyáltalán meg lehet érteni. Ugye felpergett a mendemonda, pletyka arról, hogy egy koncerten a fal mögött nem a zenészek játszottak, hanem a szalag forgott, Gilmourék meg a bárban icikáztak. Lehet,hogy igaz volt, lehet,hogy a komcsi propaganda akarta lejáratni a csapatot, de a Fal a mai napig áll-és ledől. Számomra ez a csúcs a banda munkásságában.Sokak a fent említett Dark Side…albumot tartják a legjobb lemezüknek. Kétség kívül remekre sikerült, de én nem értettem meg a mai napig-talán ízlés és fül dolga-miért ez a “leg”.Nem szeretnék vitát kezdeményezni ezzel a megállapításommal, ahány ember annyi vélemény. Amit elkönyvelhetünk, az a Pink Floyd zenekar kimagasló képessége. Hatalmas élmény volt ott lenni Waters koncertjén. Galambos Nándival beszéltem pár szót közvetlenül az előadás után. Ő is a az előadás hatása alatt volt. Később Koltay Gergő mondta szintén a koncerttel kapcsolatosan,vagy annak hatása alatt Rajkán, hogy “…itt kéne abbahagynunk…”. Persze erősen túlzott Gergő amikor ezt gondolta, hisz Ő és a Kormorán is tett le az asztalra csodás dolgokat. Bizonyára ebben a véleményben benne volt a profizmus is, a technika a színpadon, az egész show, és persze Waters önmaga. Tina 80. Berobbant a zenei életbe a 80-as években úgy, mint egy… Read more »
Nekem egy személyes élményem volt a Pink Floyddal. Egy utazási iroda szervezésében mentem Linz-be, koncertjükre. Akkoriban kaptunk világútlevelet – 1990 vagy 1991 – talán a legelső ilyen utam volt.
Linzben volt idő városnézésre, a koncertet futballstadionban rendezték, nem egy nagy arénában, kb. akkora volt, mint a Megyeri úti Újpest pálya. Állóhelyi jegyem volt, de a színpadtól meglehetősen messzire voltam. Még onnan is lenyűgöző volt a hangminőség és a látvány. Akkor már az Animals album dalai is megszólaltak – Cseke László a Szabad Európa Rádióban a zenei anyagot Punk Floydnak aposztrofálta…- a fénytechnika is óriási volt, néhány Népstadionban hallott koncerten kívül nem voltam ilyen előadáson, egyszóval lenyűgözött az egész.
A vége felé kevés Schillingemet rááldozva benyomtam pár sört, vártam a hatást, de csak nem akart jönni… alkoholmentes volt… Hajnalban értünk vissza Kaposvárra, mindenkit lenyűgözött az előadás. Kicsit beleszippantottunk a fene nagy nyugati szabadságba, voltak illúzióink, talán nem alaptalanul, mert az még egy egészen másik világ volt. Kár érte!
“Enyhén visszafogott” PC -s tudásom és általában régimódi habitusomnak köszönhetően maradok a cd vásárlásnál,ha zenét akarok hallgatni házon kívül is.
Ennek okán rendeltem meg (a továbbiakban folytatni fogom) a Pink Floyd A Momentary lapse or reason c. albumát.
Nos,nekem a zenét általában a az A turning away c.szerzemény jelenti alapfokon.Valahol ez az a stílus,amit teljes mértékben magamévá tudok tenni.A szám instrumentális része a csúcs.Tudom,hogy visszatérő séma a PF-nél ez a kombó ,de én imádom.
Nem vagyok a tribut zenearok híve,de a Brit Floyd társaság manapság pótolni tudja a már pihenő tűzhányótÉrdemes rájuk keresni.
A következő lemez a Yes albuma lesz.