Giro d’Italia 2022
2022-ben a Giro első három szakaszának Magyarország adott otthont! Azt gondolom, óriási dolog, hogy ennek a világeseménynek részesei lehettünk, biztos vagyok benne, hogy nem okoztunk csalódást!
Az első nap a mezőny Budapestről indult és Székesfehérváron áthaladva haladt Esztergom és Visegrád felé. Tőlünk légvonalban 500 méterre zúdultak be Fehérvárra, de nem tudtam kimenni, így Csákváron láttam őket. A felvételen láthatjátok, hogy az akkor még nem nagy tempóban haladó kerékpárosok villanásnyi idő alatt gurultak el előttem.
A Szent Gellért térre így fordultak rá a Ferenc József (Szabadság) Hídról (Megyeridoki barátom felvétele):
Néhány fénykép ugyanezekről a helyszínekről:
Másnap egyéni időfutam volt Budapesten. Az első nap elért sorrend alapján, a mezőny végétől kezdve indultak percenként a versenyzők, a Hősök terétől a Budai Várig. Érintették az Andrássy utat, a Ferdinánd-hidat, a Margit-hídon át értek Budára, a nagyon meredek Ponty utcán tekertek felfelé a befutóig. Ahogyan a közvetítésen láttam, rengeteg szurkoló volt a pálya mellett.
A befejező szakasz Kaposvárról indult, Balatonfüreden ért célba, Nagykanizsán, Hévízen és a Balaton északi partján haladtak, Tihanyt is érintve. Sprint befutó volt, amelyet Cavendish nyert.
Azt gondolom, remek volt ez a három szakasz, talán a rendezők sem bánták meg, hogy Magyarországot választották. Nekem különösen jó érzés volt, hogy Csákvárról hazafelé legalább annyi bringást láttam, mint amekkora a mezőny volt, rengetegen nyeregbe pattanva mentek megnézni, hogy suhannak el a profik karnyújtásnyi távolságra. Bringázni jó, s ha tovább fejlődik az úthálózat, még többen ülünk kerékpárra.
Magam régóta figyelem a háromhetes versenyeket, de egészen más testközelből megtapasztalni a hangulatot, mint a képernyő előtt. A Giro a napfényes Itáliában folytatódik, nyomon követjük a versenyt.
illusztráció: Isaac Quesada on Unsplash
Nekem 2 alkalommal volt szerencsém látni a mezőnyt. Székesfehérváron, és Balatonfüreden.
Székesfehérváron a Béla út, Sasvári utca sarkán nem hittem a szememnek: ameddig elláttam, végig a Béla úton szurkolók álltak. Rózsaszínben, piros-fehér-zöldben, síppal, dudával, zászlókkal várták a mezőnyt.
Tegnap Balatonfüreden a hideg futkározott a hátamon miközben a több ezres nyugodt, békés mégis izgatott tömegben a célnál vártuk a befutót.
A tévés közvetítés sem hagyott kívánni valót. Gyönyörű tájak, szép városok, lelkes és kultúrált, mégis önfeledt szurkolók mindenfelé.
Jó volt!
Nagy élmény volt személyesen megtekinteni a két budapesti szakaszt. Pénteken a lassú rajt nagyon elegáns volt, jó reklám fővárosunknak. Igaz a holland Mollema udvariatlan (és szerintem igaztalan) kritikát fogalmazott Budapestről, de Ő ezzel ki is húzta magát a buzdítandó versenyzők közül.
A Gellért téren áthaladó mezőnyt jól át lehetett tekinteni a Sziklakápolnától. A közeli videót nem én, hanem feleségem Andrea készítette profi módom a kanyarban elhelyezkedve.
Szombaton érdemes volt a Várban a Szentháromság téren, illetve az utolsó egy kilometeren bárhol elhelyezkedni. A vállalkozó kedvűek a pálya mentén végig is sétálhattak.
Nagyon sokan voltak, demonstrálva ezzel a kerékpársport támogatottságát. Talán a jövőben lehetőség lesz a Millenáris pálya újraszületésére, mely akár köztes pontként bizonyíthatta volna, nálunk ennek a sportnak milyen mély gyökerei vannak.
Lemaradtam a holland versenyző kritikájáról…Miről volt szó?
Mollema fikázott bennünket, ő tudja miért.
Azt hiszem,remek hangulatot teremtettek a nézők a verseny köré.Köszönhető ez a három magyar versenyzőnek is,meg a rengeteg bringásnak is,akik órákat képesek voltak hajtani-tekerni egy-egy jó helyért bárhol is legyen az a verseny vonalán.
Budapesten rengeteg szurkolóval találkoztunk a belvárosban,igaz,nem biztos,hogy mindenki szurkolni jött,de a Vörösmarty-tér,a Dunakorzó,a Váci utca hemzsegett az emberektől.Magyar szót csak elvétve hallottunk.A prímet egy belga csoport vitte,egyikük Törpilla-jelmezben volt,tetőtől talpig.
Sajnos lemaradtunk az élő versenyről,pedig nagyon közel jártunk a pályához.Gréti ébredezett,meg a két órás barangolás+buszozás elfárasztott minket és nem akartam még kilométert caplatni pluszban a verseny helyszínéig…
A vasárnapi szakasz is élvezetes volt számomra,első sorban a Balaton vonalán az ismerős helyek miatt.Jó volt nézni a versenyt abban a tudatban,hogy mi ezt már megtekertük jóval a Giró előtt.Igaz,picit lassabb tempóban,de megvolt a visegrádi és a füredi befutó is.
Remélem,lesz még ilyen kaliberű verseny hazánkban.