Május elseje ezúttal Anyák napja is volt, a koncerten tudtam meg, hogy a „Klasszikus Kedvencek” címet viselő előadás hagyományos ezen a napon. Az Óbudai Danubia Zenekar ad ilyenkor koncertet a MÜPA-ban. Fantasztikus élmény volt!

Nem voltam sokszor a Művészetek Palotájában, most is lenyűgözött a koncertterem szépsége, mérete, kényelmessége és kiváló akusztikája. A negyedik sorban, középen ültünk, telt ház volt. Tökéletesen láttunk és hallottunk mindent.

A szimfonikus zenekart vezetője, Hámori Máté dirigálta, akitől nagyszerű bevezetést hallhattunk valamennyi eljátszott mű előtt. Tematikus est volt, ezúttal a monarchia korában született alkotásokat szólaltatták meg. Smetana, Mozart, Dvorák, Strauss, Lehár, Erkel, Kodály, Bartók műveiből állt össze a hangverseny anyaga, mindenki által jól ismert, népszerű dallamok szólaltak meg. Érintettük sok nemzet zenéjét, megtudtuk, hogy a bécsikeringő a kor rockzenéje volt, de hallottunk polkát, megelevenedett a Moldva folyó, játszottak operettrészletet, megszólalt Háry Jánosból az Intermezzo is. Hámori Máté elmondta, mennyire sajnálatos a kávéházi cigányzene eltűnése, az élmény felelevenítésére színpadra lépett Sárközy Lajos és Zenekara, prímás, cimbalmos, nagybőgős, jól ismert nóták cigányzenekar és szimfonikus zenekar közös előadásában. Felejthetetlen volt!

Közben elgondolkoztam azon, hogy ebben a történelmi léptékben igen rövid időszakban is mennyire sok, csodálatos alkotás született, akár a muzsikában, akár a többi művészeti ágban. Monarchia nagyrészt lefedte Kelet- Közép-Európában élő népeket, Bartók román népzenét, táncokat gyűjtött, Berlinben magyar operettre jártak, Bécsben és Pozsonyban bálokon keringőztek. Tudjuk, az a világ sem tejjel-mézzel folyó kánaán volt, de művészeti emlékei fennmaradtak, még a felszínt karcolgatva is betölthetnek egy estét.

Ezek a gondolatok jártak fejemben, miközben hallgattam a muzsikát, még jobban összeszorult a szívem, ha arra gondoltam, mi lesz velünk! Hová vezethet a szomszédunkban dúló eszement háború, a Nyugat vezetésének teljes elkorcsosulása. Tudjuk, mindent elveszíthetünk. Javainkat, kultúránkat, életünket, gyermekeinket. Nyelvünket és nemzetünket. Imádkozzunk azért, hogy ez ne történhessen meg!

Egy korábbi összeállítás: