Közel tíz hónap elszaladt a december végi révkomáromi este óta, amikor utoljára láttam színpadon állni a zenekart. Megérkezett „COVID tábornok”, felülírt sokmindent… Most az a parancsa, hogy nem állhat le az ország, ötszáz nézőig megtarthatók rendezvények. Azt gondolom, hogy nem voltunk nagyobb fertőzésveszélyben, mint a sarki közértben!

Pillanatfelvételek…

Nem könnyű írásban visszaadni egy zenei esemény hangulatát. Ezúttal nem töltötték meg a nagy színháztermet a nézők, hézagosan ültünk, de ez nem baj. Jó volt a hangminőség és a színpadkép. A repertoár? Ahogyan megszokhattuk, nagyívű zenei anyagot hallhattunk, a legrégebbi időktől egy – számomra – új dalig, amely visszarepített a nyolcvanas évekbe. Bár a dalok születésének idejét tekintve cikkcakkban haladtunk, mégis egymásra épültek, a hangverseny nem szerzemények halmaza volt, hanem mélyen összefüggő részekből kirajzolódó egészet alkotott. Úgy gondolom, ha véletlenszerűen kisorsolva, albumonként 2-3 dalt tennénk egymás mellé, azok is kiadnának egy jól hallgatható koncertprogramot, de – mint mindig – itt a sorrend egyáltalán nem volt véletlenszerű.

Játsszuk el!

November 6-án indul útjára a „Trianon 100 Emlékest” koncertturné, jó lenne elmenni egyik állomására. Ez most a jövő. A múlt: 2009. december 12-én már jártam Várpalotán Ismerős Arcok koncerten, jó volt az akkori beszámolóm alapján újra átélni azt az estét is!

További koncertrészletek: Szívemben tudlak, Kinek mi dolga?