Skip to content
A MI PILVAXUNK
  • Archivum (2009-2018)
    • A Napba Öltözött Leány – rockopera 2006. július 1.
    • Fontos írások 2009-2010
      • Miért pont a Kormorán? (2009)
      • Lélekvesztő
      • Eljő az ősz…
      • Mese a léghajóról, a földrajztanárról és a végítéletről
      • Csepregi szilánkok – beszámoló a III. Ismerős Arcok táborról
  • Volt egyszer egy kávéház
  • Márványasztalok mellett…

Száz éve született Édesapám

  • 2020.10.14.2020.10.14.
  • by Csizmazia P.

1920. október 14-én született édesapám, ma lenne százéves. Magánügy, ám sorsát alapvetően meghatározta a kor, amelyben élt. Ezzel az írással tisztelgek előtte és őrzöm emlékét.

Kezdőorvosként

A trianoni békediktátum évét írták 1920-ban. Édesapám szülőfaluja Nova, Zalaegerszegtől 30 km -re, Lentitől 15 km -re található, a Göcsej fővárosaként is emlegették, történetének emlékei az Árpád-korig nyúlnak vissza. Trianon előtt a község Zala megye közepén feküdt, a csonkítás elvett a megyétől is területeket, így közel került a gúnyhatárhoz. „A település, mint a Göcsej központja még a két világháború között megőrzött szerepéből néhányat járási székhely, s mint ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzőségi központ. Volt tüdőgondozó, szülőotthon, orvos, gyógyszertár is. Jelentős számú iparos dolgozott a községben: 4 asztalos, 1 szobafestő, 3 kovács, 2 bognár, 4 női és 2 férfi szabó, 2 mészáros, 3 ács, 5 kőműves, 2 kádár, egy – egy pék, bádogos, fazekas, köteles, téglás, valamint 2 fodrász, 3 kocsmáros, és 4 kereskedő.” (Forrás: nova.hu)

A novai temetőben sok Csizmazia nyugszik, többek között dédapám is, de vannak ott Bizzerek, akik szintén rokonok. Hitvesemmel, házasságunk hajnalán egyszer végignéztük a novai egyházi anyakönyveket, érdekes utazás volt, hiszen beírták a szülők és keresztszülők nevén kívül, foglalkozásukat is. Maga a Csizmazia név sem szokványos, pár éve felhívott egy idegen, aki családja eredetét kutatta, felvidéki Csizmaziák voltak, kapcsolódási pontot semmilyet sem találtunk.

Nagyapám a falu jegyzője volt, nagyanyám vezette a háztartást. Élték a falusi értelmiség akkoriban megszokott életét. Több gyermekük született, de legtöbben korán meghaltak, édesapám mellett egyedül nővérét nevelhették fel.

Az elemi iskolát Nován végezte, tízesztendősen beadták Zalaegerszegre kosztos diáknak, hiszen elkezdte nyolc évfolyamon át tartó gimnáziumi tanulmányait. Bizony a kosztos diák sors nem volt könnyű, albérletben lakott, szállást és ételt ugyan kapott, de szeretet és gondoskodást egyáltalán nem. A szeptemberi iskolakezdés után, először karácsonyra mehetett haza, addig hiányában volt a családi tűzhely melegének, azt hiszem ez volt az oka, hogy a karácsony élete végéig a legnagyobb ünnep volt számára.

Nován

Érdemes elgondolkozni azon, hogy a 30 kilométerre lévő megyeszékhelyen kellett tanulnia, nem volt más megoldás, nem volt kiépített közlekedés, Nova nem volt bekötve a vasúthálózatba. Megérte vajon? Ha a családi szocializációját nézem, egyértelműen nem. A tízéves kisfiú kiszakad az otthon melegéből, ezt a traumát élete végéig hordozta. Ugyanakkor az iskolában fantasztikus tudással és műveltséggel vértezték fel.

Álmából felkeltve is pontosan tudta az összes magyar király születésének, halálának dátumát, uralkodásának idejét, nemcsak a rideg számokat, a történelmi eseményeket is pontosan ismerte. Tanulta a latint, hiába mondják, hogy holtnyelv, alapja az általános műveltségnek, ismeretében a többi nyelv könnyebben elsajátítható, németül és franciául is tanult. Holt nyelv ide, vagy oda… egyszer hálókocsin utaztunk Rómából Firenzébe, olasz útitársaink – jó mediterrán szokásuk szerint – még éjfélkor is hangosan trécseltek a folyosón. Apám egyszer csak megunta, hálóingben kipattant az ágyból, ráordított az olaszokra: „Silenzio! Mars dormire!” Megértették, elcsendesedtek… Visszatérve tanulmányaihoz: nem volt kérdés a jó helyesírás, a magyar- és világirodalom mélyreható ismerete. A reáltantárgyakat is nagyon magas színvonalon oktatták. Nem volt fegyelmezési probléma, nem volt szükség iskolarendőrökre, lekötötték a fiúkat a pedagógusegyéniségek. Ne felejtsük el: 1930-1938 között a trianoni diktátum revíziójának lázában égett az ország, ez áthatotta az oktatást is. Azt gondolom, világnézete is ekkor alapozódott meg. (Fegyelmezésük szükségtelenségének én ittam a levét: naponta kaptam intőket, figyelmeztetéseket, mert pl. a szünetben papírrepülőket dobáltunk. Máig nem értem, hogy ez miért volt baj, de Apám nem tudta felfogni, hogy ezek súlytalan dologok, mert az ő idejében, egy intő az iskolából történő kirúgás előjele volt. Az alkalmatlan tanerők a mai napig kínozzák a diákokat, tehetetlenek, semmihez sem értők…)

Eljött az érettségi, tanulmányait magától értetődő természetességgel folytatta Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán. Ekkor már kollégiumba került, a Szent Imrébe, amely a kor értelmiségének egyik bölcsője volt. Együtt laktak medikusok, joghallgatók, műegyetemisták ezáltal valamennyiük látóköre szélesedett.

Egyetemi évei alatt tört ki a háború, annyit tudok, hogy egyik nyáron karpaszományosként az akkor már visszacsatolt Kolozsváron katonai kiképzést kapott.

Karpaszományosként

Azt sem tudom, hogy a szovjet megszállás az ő orvosi pályafutását mennyiben befolyásolta, dolgozott Pécsett, Kalocsán, Tatán, Ózdon, Szombathelyen és Budapesten. Azt hiszem leginkább a hadsereg kötelékében.

Szülei osztályidegenek lettek. Nem voltak módosak, nem ártottak senkinek, nagyapám közigazgatási szakember volt, mégsem lehetett Nován maradásuk. Megtakarításaikat valamilyen amerikai állampapírba fektették, mikor az oroszok közeledtek, kétségbeesetten elégették azokat. Petőházára száműzték őket, két idős embert a lányukkal, ott haltak meg az ötvenes években, a temetőből kegyeleti parkot alakított ki a község, én még pontosan tudom, melyik részén pihennek.

Édesapám bent maradt a seregben, katonaorvosként dolgozott, az egyetem elvégzésétől számítva hosszabb idő után szakvizsgázott fül-orr-gégészetből. (Abban az időben a „med.univ.” nagyon sok dologra elegendő volt, polihisztorok jöttek ki az egyetemről, akik nem rettentek meg, ha nem sebészként ki kellett szedni a varratokat a betegből. Persze a tudásanyag exponenciális növekedése elengedhetetlenné tette a specializációt, amelynek a szakvizsga az alapja.)

Az ötvenes évek végén házasodtak meg, Édesanyám a kórházban lakott szolgálati szobában, Édesapám albérletben. Rajtam kívül az első „project” a lakásszerzés volt, hát… az Üllői úton épített az OTP (a ház a Futó utca Üllői út sarkán áll), nagy teljesítmény volt saját otthonhoz jutni, sok csúszópénzt kellett kiosztani a pénzintézet bürokratáinak… Lett saját otthonuk ez mindenkettőjük életébe új, a korábbiakhoz képest sokkal magasabb minőséget hozott. Azt mondanom sem kell, hogy fülig eladósodtak, nemcsak a pénzintézetnek, hanem barátaiknak is.

Mivel dolgoztak, elég jól kerestek, visszafizettek mindent, majd következett a költözés Budára, a Kis-Svábhegy lábánál vásároltak egy 70 négyzetméteres társasházi lakást. Itt nőttem fel, szerettem ott élni.

Eljött 1967, amikor mindhárman kiutazhattunk Svájcba. Nagybátyám – akkor már ott volt szülész – nagyon kapacitálta őket, hogy maradjanak kint, abban igaza volt, hogy anyagilag gondtalan élet várt volna rájuk, de Apám kijelentette: „Nem tudok az édes anyarög nélkül élni!” hazajött volna, akár egyedül is. Ez volt élete legjobb döntése! Ide születtünk, magyarul beszélünk, uralkodjanak bármilyen mocskos gazemberek felettünk, ez a mi hazánk, Magyarország.

A történethez az is hozzátartozik, hogy borzalmasan utálta a munkahelyét. Akkor már a Királyhágó utcában a Tiszti Kórházban dolgozott. Rengeteget ambuláltak, keveset műtöttek, szakmailag nem volt nagy kihívás. Nem nagyon értettük, hogy miért nem lép le? Azután kiderült: abban az időben a katonatisztek 55 évesen, teljes fizetéssel mehettek nyugdíjba. Apám egy perccel sem dolgozott tovább, valóban, kiemelkedően jó nyugdíja volt.

Ekkor már épült Sukorón a nyaralónk, nagyon jól érezte ott magát. Szőlőt telepítettünk, volt konyhakert, gyümölcsök, mindenféle tennivaló. Voltak rituáléi. A mai napig jár a Magyar Nemzet, akkor még járt a Népsport is, élete elmaradhatatlan része volt a sajtószemle. Reggel a Krónika után következett a Forgószinpad (a Szabad Európa Rádió színes riportműsora), Déli Krónika, majd Ki Nyer Ma? (Játék és muzsika tíz percben). Ezek voltak az elmaradhatatlan napi programjai.

Nagyon szerette a vendégeket és szeretett vendégségbe járni. Kiterjedt társasági életet éltek. Mindig elegáns volt. Ifjúkorában zakóban és nyakkendőben síelt, ruháit szabók készítették, eleinte a lábbeliket is. Egyik kabátját a híres Éri szabóság varrta. A napi borotválkozás elmaradhatatlan volt, soha nem láttam borostásnak. Még a Néphadsereg viselete is jól állt neki. Ilyennek nevelték, az iskolába egyenruhában mentek, mindenki szépen öltözött. (Emiatt is szívtam rendesen, farmer viseléséért igen sok harcot vívtam, én voltam az osztályban az utolsó, aki „Beatles frizurát” növeszthettem…)

Amikor Székesfehérváron felépítettük családi házunkat, már beteg volt. Nem sokáig élvezhette az új otthont, két évvel a költözés után meghalt. Immár huszonhatodik éve nyugszik a Béla utcai temetőben.

Édesapám sorsát egy tragikus korszak lapjaira írták. Végigélte Trianon közvetlen következményeit, a háborút, a Forradalmat, a velejéig rohadt gulyáskommunizmust. Szavakban politizált: rögtön átlátta, hogy mi az a „Szabad Demokraták Szövetsége”, óvva intett attól, hogy az első „szabad” választáson ne az MDF-re szavazzunk. Szerette és tisztelte Antall Józsefet, mélyen gyászolta, amikor elvesztettük. Később egyértelműen Csurka Istvánban látta az igaz magyar politikust, talán ebben is igaza volt. A folytatást már nem érte meg, talán nem is baj…

Egyszülött fiaként legjobban azt sajnálom, hogy nem láthatta unokáját felcseperedni. Nagyon sok szeretettel emlékezem rá, jó, hogy ilyen nagyszerű édesapám volt!

 


Sukorói séta
Elvonulás Íjásztáborba

Related articles

„Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi…
Karácsonyköszöntés és évbúcsúztatás a Kormoránnal
Nagyon fáj
Csoda történt!
Subscribe
Visszajelzés
guest

guest

5 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
trackback
Tizenhárom óránk van – A MI PILVAXUNK
2022.04.02. 14:36

[…] volt! Leírtam Édesapám sorsát, aki szinte csak elszenvedője volt a kornak melyben élt, leírtam Édesanyám 1956-os emlékeit, […]

0
Válasz
Kriszta
Kriszta
2020.10.30. 12:52

Nagyon szép emlékező sorok.
(Hajlamom van a párhuzamok találására: az én Édesapám október 14-én hunyt el…)

0
Válasz
Csizmazia P.
Szerző
Csizmazia P.
2020.11.01. 21:23
Reply to  Kriszta

Köszönöm. Lehet, beszéltünk róla, de gyanítom ugyanannak az iskolának padjait koptattátok.

Igen, vannak érdekes átfedések, kapcsolódási pontok. Az az ember, akit a világon legjobban szeretek, azon a naptári napon született, amikor az általam legjobban tisztelt és szeretett magyar államférfi. Nem hiszek semmiféle számmisztikában, életünk eseményei random módon követik egymást (?), de vannak különös egybeesések…

Én pl. Ferenc Jóskával születtem azonos naptári napon, bár ezzel azért nem dicsekszem… 🙁

0
Válasz
Kondorosiné Maczonkai Anna
Kondorosiné Maczonkai Anna
2020.10.16. 20:25

Szia Peti! Köszönöm, hogy megosztottad velem ezeket a szép sorokat! Sok szép emlék bennem is feltolúl, Én csak mécsest tudok itthon gyújtani, elmondani érte egy imát
Puszillak Benneteket Panni

0
Válasz
Csizmazia P.
Szerző
Csizmazia P.
2020.10.14. 18:18

Jót tett a lelkemnek, hogy ebben a formában is megemlékeztem róla. Elmentem a temetőbe hozzá, sírjánál állva is rám törtek az emlékek… Nyugodj békében Édesapám!

50BA8A99-8568-4AAF-BA8D-944F04621812_1_105_c.jpeg
0
Válasz

Legutóbbi bejegyzések

  • iLand koncert a Magyar Zene Házában 2025.06.24.
  • Sportvilágról – kicsit másképp… 2025.06.09.
  • Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba 2025.06.05.
  • Húsvét Zircen 2025.05.21.
  • iLand hangverseny Tatabányán 2025.04.13.
  • Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel 2025.04.06.
  • Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben 2025.03.22.
  • „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral 2025.03.02.
  • iLand hangverseny Veszprémben 2025.03.01.
  • Isten éltessen Práder Vili! 2025.02.09.
  • Grabovski és Sorbonne Sexual koncert Székesfehérváron 2025.02.02.
  • Bohemian Betyars és Parno Graszt koncert a Papp László Sportarénában 2025.01.19.
  • Karácsonyköszöntés és évbúcsúztatás a Kormoránnal 2024.12.30.
  • Ismerős Arcok koncert Diósdon 2024.12.08.
  • Nagyon fáj 2024.12.05.
  • Nyolc nap Szicíliában és Máltán – földön, vízen, levegőben 2024.11.28.
  • Negyedszázad az Ismerős Arcokkal 2024.11.27.
  • Velencei (ki tudja, hányadik) hagyományos beszámoló a késő őszi túráról 2024.10.20.
  • Szent István ünnepén 2024.08.20.
  • Székelyföldi ízelítő – 2121 km négy nap alatt 2024.08.18.

Legutóbbi bejegyzések

  • iLand koncert a Magyar Zene Házában
  • Sportvilágról – kicsit másképp…
  • Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba
  • Húsvét Zircen
  • iLand hangverseny Tatabányán
  • Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel
  • Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben
  • „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral
  • iLand hangverseny Veszprémben
  • Isten éltessen Práder Vili!
  • Grabovski és Sorbonne Sexual koncert Székesfehérváron
  • Bohemian Betyars és Parno Graszt koncert a Papp László Sportarénában
  • Karácsonyköszöntés és évbúcsúztatás a Kormoránnal
  • Ismerős Arcok koncert Diósdon
  • Nagyon fáj
  • Nyolc nap Szicíliában és Máltán – földön, vízen, levegőben
  • Negyedszázad az Ismerős Arcokkal
  • Velencei (ki tudja, hányadik) hagyományos beszámoló a késő őszi túráról
  • Szent István ünnepén
  • Székelyföldi ízelítő – 2121 km négy nap alatt
  • Kirándulásunk a Bükk lábánál – Kohus Peti
  • Olimpia 2024
  • Csoda történt!
  • A mi Pilvaxunk Labdarúgó EB tippjátéka
  • Apokalipszis most
  • Tatai élmények (2.) – Kormorán koncert
  • Tatai élmények (1.) – Kőfaragó Ház
  • Mr. Basary 70/50 hangverseny Budapesten
  • A Magyar Film Napja
  • Ismerős Arcok hangverseny Révkomáromban
  • Bill a Király!!!
  • Jubileumi Ismerős Arcok koncert, szimfonikus zenekarral
  • Újratervezés… Munkácsyval, Ismerős Arcokkal, Semmelweis-szel, Pribojszkival…
  • Játék Karácsonykor
  • Szép volt Fiúk!
  • Ismerős Arcok hangverseny Várpalotán
  • Balatoni tekergés – Kohus Peti
  • Atlétikai VB volt Budapesten
  • Csavargás Pécsett és íjászverseny Hosszúhetény – Pusztabányán
  • Transzfogarasi utazásunk
  • Világbajnok lett férfi vízilabdacsapatunk!
  • A XV. Íjásztáborunk Cserépváralján
  • Újra DAC meccsen voltunk
  • Elfogyott a kávé…
  • 103 esztendő Trianon, Komáromban a Kormoránnal
  • Tisztelet Somlónak!
  • A Nemzet Aranyai
  • Badacsony New Yorkban
  • Kerékpárral a Fertő-tónál – Kohus Peti beszámolója
  • Dunaszerdahely – Zsolna bajnoki meccsen jártunk
  • „Nekünk írták a dalt!” – Kiállítás a Magyar Zene Házában
  • Csillogó fekete lemezeken…
  • „Vadászat” Révkomáromban
  • Táncos Stevie 50 és Ismerős Arcok koncert a Barba Negrában
  • Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói nemzetközi bevetési egységek versenyén mérettették meg magukat

Legutóbbi hozzászólások

  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Na kérem szépen,a DAC-t kizárta az UEFA…” júl 1, 09:57
  • Kohus Peti on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Csaxólok,holnap,június 27-én Alsószeliben a Jurtanapok keretében felléb a Korál,szombaton az Omega Testamentum,mindez napi 5Euró/felnőtt,1Eu gyerek napi áron. Érdemes ellátogatni Szelibe,sok…” jún 26, 16:45
  • Csizmazia P. on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Nem tudom… az miért gond, hogy két klub, két különböző ország bajnokságában jogosultságot szerzett a nemzetközi kupaindulásra, azonos tulajdonosi körbe…” jún 24, 16:51
  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Egy érdekes és nagyon aktuális téma a DAC-val kapcsolatosan:lehetséges,hogy Oszi (Világi Oszkár mágnás és klubtulajdonos) szembe pisálta magát. Nincs kizárva-még…” jún 24, 09:44
  • Csizmazia P. on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Azt gondolom, nemcsak a sport, hanem mi is változunk… Írod, mennyit sportoltál. Nekem ez teljesen kimaradt. Az utcánk végében volt…” jún 17, 09:54
  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Bezony nagyot változott a sportvilág.Olyannyira,hogy sajnos engem már alig érdekel,talán a nagy események,na meg a mieinkéi kivételével,és pesrze szeparálva a…” jún 11, 09:46
  • Kohus Peti on Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba: “Jó kis túra volt pár napba szűkítve.Krumlovba még nem jutottunk el-bakancslistán van.Ami kimaradt a beszámolóból,rengeteg cseh mesefil készült a csodálatos,…” jún 5, 13:47
  • Kohus Peti on Húsvét Zircen: “A 2’57”-é.l láthtaó fúzfa még áll,csodálatos látvány a párjával egyetemben.Ahogy írod,a Bakony csodálatos,szinte teljes szélességében beutaztuk már,de egy vágyam még…” máj 22, 11:34
  • Csizmazia P. on Törzsasztal: “„Meghal a szó, meghal az ének…” énekli a Kormorán azon a Rockuiem című albumán, amely egészen különleges helyet foglal el…” máj 21, 17:10
  • Csizmazia P. on Húsvét Zircen: “Nagyon szépen köszönöm beszámolódat és egyben elnézést kérek – röstellem -, hogy az anyag fiókomban porosodott hetekig, mire sikerült sajtó…” máj 21, 16:37
  • Kohus Peti on iLand hangverseny Tatabányán: “Nagy élmény volt,remek hangosítással,látvánnyal,fantasztakus zenével.Mintha időutazáson vettünk volna részt. A dedikáláskor elvetettem egy mondatot Tamás és Géza felé,hogy akár a…” ápr 14, 15:38
  • Kohus Peti on Sportvilág: “Hivatalosan Pozsony 2025 volt a házigazda,de mivel abban a s..r városban nincs megfelelő terem,lehozták Somorjára,az XBionix egyik fedett lovagló csarnokába…” ápr 14, 15:24
  • Csizmazia P. on Sportvilág: “Lehet valamit tudni a Somorján rendezett Birkózó EB-ről? Sajnos nem nagyon követem a sportágat, pedig Növényi Norbert, Hegedűs Csaba, Kozma…” ápr 13, 18:56
  • Kohus Peti on Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel: “Papp Gyulát leigazolták?” ápr 7, 09:35
  • Csizmazia P. on iLand hangverseny Veszprémben: “Igen, születik a beszámoló, csak van most egy anyagtorlódás, de ami késik, az nem múlik!” ápr 6, 18:22
  • Kohus Peti on iLand hangverseny Veszprémben: “Durván 33-34 év kellett ahhoz,hogy ismét láthassak,hallhassak East szerzeményeket élőben.Iland,Tatabánya,tökéletes élmény.A többit biztosan megtudjuk a doktortól.” ápr 6, 15:49
  • Kohus Peti on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Balázs Fecó a Halhatatlanok közé tartozik.Az utánunk következő generáció is ismerni fogja dalait,műveit.” márc 23, 08:47
  • Csizmazia P. on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Engedjétek meg, hogy felidézzek néhány emléket! 1978-ban kezdődött a zenekar önálló pályafutása, első albumuk 1980-ban jelent meg. Volt néhány tagcsere,…” márc 22, 16:14
  • Csizmazia P. on „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral: “JÓ HÍR! „Otthont! Házat! Hazát!” További előadások: 05.16. Gyömrő 05.22. Zalaegerszeg 06.05. Szentes Az információk a zenekar FB oldaláról származnak.” márc 16, 10:28
  • Kohus Peti on „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral: “Remélem előadják még ezt a műsort máskor is.Sajnos annyira tele vannak a hétvégéink szervezési és ehhez köthető tevékenységekkel májusig,hogy nehéz…” márc 2, 13:33

Állandó rovataink

SPORTVILÁG - állandó rovatunk

TÖRZSASZTAL - állandó rovatunk

Mind-zene

KORMORÁN

FANKADELI

ISMERŐS ARCOK

P.MOBIL

HOBO

Bejelentkezés

ADMINISZTRÁCIÓ

Archívum

Csizmazia Péter 2009-2021 Címlapkép: Janko Ferlič Unsplash
Theme by Colorlib Powered by WordPress
wpDiscuz