Áldott Karácsonyt!
Nyírő József, Az én népem (részlet)
A református lelkész Alózi bácsival a havason élő pásztorral beszélget, aki leereszkedett hegyről, hogy gyertyát vegyen karácsonyra.
Osztán mit csinál a szentestén egyedül?- kíváncsiskodott a pap
„Az idén éjféli misét is csenálunk a favágó emberekkel…
Mit csinálnak? – lepődött meg a pap.
Éjféli misét!
Hát azt hogy katolikus pap nélkül?
Nekünk nem kell ahhoz pap… Van odakünn a Borvíz ódalában egy nagy barlang. Ebbe a barlangba jászojt csináltunk s megjádzuk a Jézus születésit éppenúgy, ahogy meg vagyon írva a szent könyvekben…
A pap bámul.
Aztán, hogy jácodják meg a Jézus születésit?
Az öreg restelkedett az együgyűsége miatt, de azért elmondotta.
Azt úgy, hogy Ülkei Rózsinak az idén fia született. Ez jó lesz Jézuskának. Az anya már megvan… Az öreg Üdő Márton bácsi lesz Szent József… A jászoj mellé felhajtunk nehány ökröt, félcsorda juhot, hogy Jézusra lehöljenek, ahogy az ének mondja: „Ökör, szamár reája lehölvén” … Hát így valahogy! … Erről semmiletteképpen nem maradhatok el! Ne es tartóztasson a tiszteletes úr.
Nyírő József írása felidézte bennem a templomi pásztorjátékokat. Benedek – egyetlen fiúként – az angyalok között, talán még hároméves sem volt, amikor először fellépett az egyik legmeghittebb karácsonyi ünnepélyen. Ahogyan teltek az évek és cseperedett, volt pásztor, többször király (kétségkívül, ez volt a leginkább rászabott szerep…), kamaszkora vége felé az akkori angyalkák mára bizonyára már pásztorok, királyok lettek, s mindig születnek újabb és újabb angyalok…
Tudta, hogy a pásztorjátékot követően hazamegyünk, s várni fogják az ajándékok. Türelmetlenül topogott a templom előtt, siettette az elindulást, de mindig volt egy-egy ismerős, akivel még váltottunk pár szót. Mikor javasoltam, hogy igyunk meg egy sört még valahol, hevesen tiltakozott… azután hazaértünk, kezdődött az ajándékok végeláthatatlan kicsomagolása, de előtte – utolsó próbatételként – még elénekeltük a Mennyből az Angyalt… akármilyen mostoha fordulatot tartogatott és tartogat még a sorsunk, azokat az estéket semmi és senki nem veheti el sem tőle, sem tőlem…