Skip to content
A MI PILVAXUNK
  • Archivum (2009-2018)
    • A Napba Öltözött Leány – rockopera 2006. július 1.
    • Fontos írások 2009-2010
      • Miért pont a Kormorán? (2009)
      • Lélekvesztő
      • Eljő az ősz…
      • Mese a léghajóról, a földrajztanárról és a végítéletről
      • Csepregi szilánkok – beszámoló a III. Ismerős Arcok táborról
  • Volt egyszer egy kávéház
  • Márványasztalok mellett…

Balatoni bringatúra 5 (és fél)

  • 2019.07.17.2019.07.17.
  • by Kohus Peti

Sajnos már túl vagyunk rajta… Ismét várnunk kell egy évet, hogy ott lehessünk, ahol nagyon szeretünk lenni. Főleg a Balaton és a bringa miatt.

Az idei túra picit más volt,mint az eddigiek. Ez már az aszófői startnál nyilvánvaló volt, logisztikailag át kellett szervezni az egyes végállomásokat. Rendelkezünk már akkora tapasztalattal az eddigi körök után, hogy ne kelljen minden egyes állomáshelyet pontosan kiszámolni. A matematika egyszerű: minden nap tekerj le 45 kilométert és keress szállást! Az utolsó napon lehet, hogy csak 35 kilométer marad, de nem kell aggódni amiatt, hogy nem tekered körbe a tavat a meghatározott kereten belül. Persze átgondoltam a lehetséges állomásokat, figyelembe vettem a települések adta szálláslehetőségeket, így indultunk el hétfőn reggel 9 után pár perccel Aszófőről.

1. nap,Aszófő-Balatonakarattya

„Majdnem kemping”, így nevezik a bringás szálláshelyet, ahol leparkoltunk a kocsival. A tervezettnél picit később értünk ide (tankolás,pénzváltás), de nem volt okunk sietni, hiszen alig két és fél óra tekerés várt ránk.


Ahogy kiértünk a bringaútra, kisorsoltuk, melyik irányba induljuk el. Révfülöp jött ki, ennek ellenére az ellenkező irányba, Tihanynak vettük az irányt. Hogy miért így döntöttem? Talán az akarattyai emelkedő mielőbbi leküzdése, illetve maga a település és az a tény, hogy alig ismerjük a falut, volt az oka.


Szóval néhány perc múlva elértük a tihanyi letérőt és kapaszkodni kezdtünk felfelé. A nejem láncát ledobta a váltó, meg kellett állnom visszaszerelni (ez volt az első a háromból)… Nem szokta még meg a lelkem,hogy teljes erőből történő pedálozásnál nincs váltás. Gyakorlatilag ez volt a legnagyobb-és egyben a leggyakoribb-technikai problémánk a túra során.


Tihany kihagyhatatlan. Most is felmentünk a templomhoz,megkerültük gyalog a központot, adtunk aprópénzt a harmonikásnak, majd útnak indultunk. Nem mentünk a rév felé, hanem a móló irányában hajtottunk le a partra és folytattuk utunkat Füredre. A diósi strand szinte üres volt, egy ember úszkált csupán a tóban. Ennek az egész hétre jellemző, a kerékpározásra ideális időjárás volt az oka – nem túl meleg, picit szeles, változóan borongós – napos égbolt.

Mintha csak odahaza kerekeztünk volna, annyira ismerős volt minden méter az utunk során.Füreden ismét meg kellett állnunk, egyrészt Csöpi miatt, másrészt a móló miatt. Ekkorra már felébredt a város, sok turista sétált, bújt elő kései ébredést követően.

Következő megállónk Csopakon volt. A kertmozi szomszédságában van egy új büfé. Egy frissítő ital erejéig maradtunk, a helyiek kedvességével távoztunk. Csopajó kávézó. Ne hagyjátok ki!


Innét gyakorlatilag megállás nélkül tekertünk Fűzfőig, a Tobruki pihenőig. Itt van egy formás bringás pihenőhely egy kis mólóval. Itt is rendszeresen meg szoktunk állni. Még Alsóörs és Almádi között történt, hogy megelőztünk egy kutyusos futót, aki megállított minket. Vízre volt szüksége a kutyusnak. Örömmel segítettük ki a sportoló párost. Ha valaki látta a Hacsikó c.filmet, na, ilyen szép kutyussal találkoztunk, csak fehér szőrűvel. Japán akita fajta, gyönyörű volt.


Fűzfőn a strandnál megebédeltünk, túl voltunk a napi táv kétharmadán, ezért egy sör is belefért a sziesztába. Secperc alatt értünk Kenesére, itt már elkezdtük keresni a szállásunkat. Az első hely túl drága volt, a következő kétes tisztaságú, ezért Akarattyáig mentünk tovább az eredeti terv szerint. A tópart magasságában haladtunk, majd felkapaszkodtunk a faluba. Rövid keresgélést követően ráleltünk egy szállóra, amely megfelelőnek tűnt, árban és tisztaságban egyaránt.


A délután  táplálkozással, némi sétával – pazar kilátás a tóra magasságról – a környék felfedezésével telt, majd korai lefekvéssel ért véget. Aznap 51 kilométer tekertünk. A tihanyi kitérő miatt +6-7 kilométer a tervezettel szemben,de megérte!

2.nap,Balatonakarattya-Balatonszemes

Ahogy az előző nap, ekkor is tartottuk magunkat a tervhez, már ami a végállomást illeti. Korán, fél hatkor már fenn voltunk. Kávévadászatra indultam, gyalog. Sikerrel jártam, az akarattyai körforgalmat elhagyva,Világos irányába van egy MOL kút. Itt sikerült kávét venni a nejemnek. Potom 500 méterre a szállástól… De mit nem tesz meg az ember a szerelméért?

Hét óra után felnyergeltünk és útnak indultunk,de csak a MOL kútig jutottunk, újabb kávéra. Innét aztán már megállás nélkül tekertünk Siófok felé. Kihalt volt minden, csak a főutak mentén élénkült a gépkocsiforgalom.


Örömmel írom és közlöm azt a tényt, hogy a bringaút vonala a keleti parton Akarattya és Világos közti szaka nemcsak fel lett újítva, a szélfogókat kitakarították, eltűnt az évek során odahordott hulladék és a part menti telkek is szépülnek, gazdára találtak. Köszönet azoknak, akik ezt elrendelték és megcsinálták. Világosnál megálltunk megcsodálni a panorámát. Mit mondjak? Gyönyörű.


A világosi vasútállomásnál lehajtottunk a partra és gyakorlatilag Balatonszemesig lakott területen haladt az utunk. Valahol Világos és Siófok határában behajtottunk a faluba vizet vételezni, majd meg se álltunk a siófoki parti sétányig. Itt kicsit meghaltam, kellett a buksza, de a nejem nem találta a kézitáskájában! Már ott voltunk, hogy vissza a kisboltba 8-10 kilométert, amikor harmadszori kutatás után a buksza MEGLETT! Nem kő, de kőszikla esett le a szívünkről. Ezzel a kis kellemetlenséggel letudtuk az összes negatív eseményt. Siófok szép, szeretjük, ottlétünkkor még kihalt volt a sétány és a bulisor. Ezért simán kerekezhettünk mindenhol az utunk nyomán. Azt viszont meg kell hagyni,a bringaút jelölése itt, meg Zamárdi felé oda-vissza eléggé kirakójáték. Már kifelé haladtunk a központból, át a Sión,egy körforgalmat követően alig láthatóan feltűnt a bringautat jelző tábla – teljesen irreálisan és megkockáztatom, balesetveszélyes helyen. Olyannyira, hogy hirtelen kell irányt váltani és felhajtani rá, de a  járdaszegélyt leküzdve. Én ezt a szegélykövet nem vettem észre, egyrészt a sebesség, másrészt a nem teljesen tökéletes látásom miatt és nagy sebességgel hajtottam fel az éles járdaszegélyre. Nem történt baj, a nyeregben maradtam, de ha nincs a pakk mögöttem, kirepülök… A bringa kereke sem sérült meg . Nem mondom,némi cifraság elhagyta az arcomat…

Siófok és Zamárdi határában megálltunk ebédelni egy helyi strand kisvendéglőjében. Frissen sült rántott csirkecombot fogyasztottunk. Fincsi volt, visszatérünk ide is a jövőben.


Zamárdi a hétvégi Sound következményeit nyögte. A part egyébként teljes átalakuláson megy át. Egy-két éve még nyoma nem volt a szállodáknak, most kész és épülő létesítmények rontják az egyébként valamikor szép nagy szabadstrand látványát.
A Sound helyszíne tele kamionokkal, bontási munkák kellős közepébe cseppentünk és a rakodás miatt elfoglalt utakon felhalmozódtunk vagy 50-en bringások.

Ez a massza elindult Szántód irányába a közúton,az autósok nem túl nagy örömére…De okosak voltunk,hagytunk magunk között egy-két autónak elegendő helyet besorolni.


Szántódi szabadstrand szintén kellemes helyünk, sose hagyjuk ki. Gyakorlatilag nem lehet „elkerülni”, a bejárat előtt kanyarodik el a bringaút. Egy-egy pohár sörrel jutalmaztuk magunkat. Én itt először és utoljára bemerészkedtem a Balatonba. Sorba értük el a déli part csodálatos helyeit,pompás kilátással az északi partra, a Tihanyi-félszigetre,a Káli dombokra, és persze Badacsony is előtűnt.


Szárszón ígéretünkhöz híven elmentünk a József Attila múzeumba. Sajnos délidőben zárva volt, másfél órát nem várhattunk a nyitásra, ezért a látogatást elhalasztottuk a jövő szezonra.
Elértük Balatonszemest, a Bagolyvár utcába vezet direkt a bringaút. Száz métert voltunk a faluban,az első panzió, amely az utunkba került tetszett, úgyhogy lett szállásunk seperc alatt. Fontos,hogy jó szállást találjon a vándor. Esetünkben kora délutántól másnap reggelig az átmeneti otthonunk egy-egy szoba, jól kell éreznünk magunkat és bizonyos komfortérzetet kell nyújtania a mindenkori szállásunknak.

Szemesen sok a látnivaló, takaros a falu, nyüzsgő a korzó. Pihenés után begyalogoltunk a faluba. Ismét a temetőbe vitt az első (L.Z.,B.I.) utunk, majd megnéztük a Latinovits Zoltán emlékházat, a Posta Múzeum következett. Később lementünk a mólóhoz, a 22.sz. mozdony árnyékában – ekkorra szépen sütött a napocska – megittunk egy-egy doboz sört és csak úgy elvoltunk. Vacsora egy bisztróban, aztán vissza a szállásra. Tévénézés közben, fél kilenckor elaludtunk. Aznap 43.6 kilométert tekertünk, alig volt kitérőnk, szinte nem léptük túl a tervezett napi távot.

3. nap,Balatonszemes-Keszthely

Az eredeti tervhez képest változtattunk az aznapi célállomásunk helyszínén. Balatonyberény lett volna a végállomás, de mivel tavaly Keszthelyen nagyszerű szállást találtunk, nejem kérésére odáig tekertünk. Persze előző este egyeztettünk a panzióval, lefoglaltuk a szállást.


A tapasztalat íratja velem a következő gondolatsort: a túra első két napja a legérdekesebb minden szempontból. Az újdonság varázsaként hat ránk a tekerés öröme ezekben a napokban, végül a szakaszok követik egymást és „beáll” egy megszokott rend. Most is így történt.


Annyi változás azért becsúszott, hogy volt a szállásunkon kávé és tovább aludtunk, mint a korábbiakban. Ennek megfelelően 9 körül indultunk útnak. Eléggé szeles időnk volt végig. A hullámok átcsaptak a parton túlra, de a szél egyébként nem okozott gondot a tekerés során, mert oldalról fújt (észak-dél), takarásban voltunk általában, csak a part közvetlen közelében éreztük. A frissen beszerzett bringás eső- és orkánkabát jól szuperált. Lelle, Boglár, Fenyves, Fonyód. Az utóbbi település korzóján megálltunk pihenni, egy sörrel és kávéval kimentünk a partra és napozószékből fürödtünk a túlsó part nyújtotta látványban. Badacsony lapos hegye volt szemben. A tavat a hullámlovasok támadták meg, na meg a sok, ismeretlen kacaton közlekedők.


Máriafürdőig üdülőházak közt vezetett minket a bringaút, itt volt már nyüzsgés. Ezeken a szakaszokon szinte vakon tekertünk, nincs szükség a túrát jelző táblákra. Berény felé lakatlan területen haladtunk, mígnem beértünk a községbe és elértük a Hordó vendéglőt. Hagyományos pihenőhelyünk, kihagyhatatlan. Berény egyben az utolsó falu a déli parton, a következő hely már Keszthely, de a szintén településmentes nyugati partot kell megtekerni, kb. 10-12 kilométer hosszan.

Itt említést érdemel az a tény, hogy a bringaút példásan el volt készítve a szezonra, belógó nádlevágás, kaszálás megtörtént. Szintén jó pont a tavalyi állapotokhoz képest. A nyugati szakasz picit lehangolt minket, a két, Zalán fekvő híd közvetlen közelében kiirtották a nádast, a bokrokat, az autópálya előnyt élvez a természettel szemben. Itt a terep nyitott volt, a szél szemből jött, de nem volt gond haladni. Csak 2-3 kilométer kellett szélnek szembe tekerni, jött az erdővel benőtt szakasz, az megvédett minket az erős széltől.

Itt meglátogattuk a korábban – négy alkalommal – elkerült 400 éves kocsmát. Ennek közelében található Fenékpuszta a teljesen lerobbant és elhanyagolt, szebb éveket látott Festetics birtok, kastély. Szinte vele szemben egy Római-kori erőd maradványa, mely szintén lehetne szebb állapotban. Mármint a környezete,mert a megmaradt falak alapjait magasan benövi a gaz. A birtokot nem ajánlom meglátogatni, sírni fogtok a látványától.

Beértünk Keszthelyre, egyenesen a közeli panzióba tekertünk, ahol szívélyes fogadtatásban volt részünk. Gyorsan becuccoltunk és ugyanúgy ahogy tavaly, egy-egy sör társaságában a medencénél kötöttünk ki. Lubickolás után begyalogoltunk a városba, uzsonna-vacsoráztunk, majd korzóztunk a parton és a városban a Cadillac-múzeumba mentünk. Pechünkre zárva volt már. Visszatértünk a szállásra és hosszú idő után végignéztem egy focimeccset…
Aznap 56.8 kilométert bringáztunk.

4.nap,Keszthely-Révfülöp

Reggel hét körül keltünk,az én feladatom a reggeli bebiztosítása, na meg a világbéke (kávé) beszerzése. Mindezeket követően 9 után búcsúztunk el háziasszonyunktól azzal, hogy jövőre ugyanitt találkozunk. Két szakasz következett az északi parton. Keszthelyt elhagyva nagyon szép bringaút következik, a természet uralja a látképet, legyen az maga a tó jobbról, vagy a bal oldalunkon a közeli dombok és magasabb hegyek látványa. Sok erdőn áthaladó rész van erre és gyakorta visz ki az út közvetlenül a partra is.

Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics. Ennek a falunak a mólóhoz vezető részén csoda szép parasztházak maradtak meg, Akalihoz hasonlóan.Itt pihentünk egy kicsit,mert a szigligeti kapaszkodás várt ránk.

Nem tudom miért – talán az első túránk fárasztó szakasza következtében anno – gondoltam azt, hogy kemény emelkedő vezet fel Szigligetbe, de semmi komoly dolog nem volt feltekerni oda. Talán 300 méter dombnak fel, aztán soká ereszkedés lefele. Tervbe vettük, hogy most körbemegyünk a félszigeten. Ez +5-6 többlet- kilométert vont maga után, de megérte a fáradságot. Szigliget ismeretlen oldala nagyon szép látványt nyújtott, bónuszként egy templom-rommal a falu végén, Badacsonytördemic irányába.

A Badacsony,a Római-úttal sem okozott gondot, habár korábban akadtak itt gondjaink a felcaplatással mindkét irányból. A kilátást a Római-útról, azt hiszem, nem kell ecsetelni. Tomajba leérve megpihentünk a Hősök terén, immáron hagyományos pihenőhelyünkön, a kútnál.

Innét már csak alig félóra tekerés volt hátra Révfülöpig. Tomaj és Ábrahámhegy közt a bringaút sajnos nem javult. Tavaly említettem volt, a gaz benőtte, gyakorlatilag 2-3 kilométeren „egysávos” a burkolat. Nem volt komoly a forgalom, nem kellett kikerülni egymást.

Révfülöpön elég sikeresek voltunk szállást illetően. Első próbára nem jött össze a dolog, de a második kopogtatás sikeres volt. Jó helyen, elfogadható áron, közel a központhoz sikerül szobát találnunk. Tavaly a pont szembeni parton, Bogláron ettem világbajnok pacalt. Most itt, Révfülöpön ezt überelni tudták egy, a mólóhoz közeli büfében.Köszönet neked ezért,Révfülöp!
Innét ráláttunk a sportpályára,ahol feltűnően sok fehér ruhás egyén jelent meg.Kaja után odaballagtunk,rengetegen voltak ott karate-köcölében. Biztosan edzőtábor lehetett eme küzdősport szerelmesei számára, én is a pályán kívül bevittem egy rúgásmozdulatot, hadd lássák, hogy karatéznak a Csallóközben.Ha Doki megkapja a képeket,bizonyára mindenki elismeri a fotó alapján, milyen tökéletes a rúgótechnikám.


Estére maradt egy kis csobbanás a medencénkben,aztán visszavonultunk pihenni a TV elé – 47 kilométer pedáloztunk.

5. nap, Révfülöp-Aszófő

A szomszédban hentesbolt volt, virslit, kiflit, mustárt vételeztem, a kávé már megvolt. Ebben a miliőben készültünk az utolsó szakaszra.

Még visszahajtottunk a mólóhoz, hátha elkapunk egy celebet, de nem jártunk sikerrel sajnos. Fél tízkor még csak a technikusok voltak a felvétel színhelyén, ezért lezúzva, teljesen frusztrálva indultunk tovább végcélunk felé.


Ahogy azt az időjósok előre megmondták, a péntekre várható eső megérkezett. Az utolsó 25 kilométerünket szűnni nem akaró szemerkélő esőben tettük meg. Ismét hasznos volt az új dzseki, sem a szél, sem az eső nem okozott maradandó kárt állapotunkban. Figyelembe véve az időjárás alakulását, nem sokat nézelődtünk, de nem is tekertük magunkat halálra. Olyan halblangsammban haladtunk Aszófőig, végállomásunkig.


Kempingünk, gépkocsink a bringaút közvetlen közelében volt, seperc alatt vedlettünk át autóssá és nyilvánítottuk befejezetté az 5 és feledik balatoni körünket. Csupán 24 kilométer maradt aznapra.

Ismét jól sikerült túrán vagyunk túl. A bringautak általában felújíttattak, vagy teljesen új szakaszok épültek. Eltekintve néhány szakasztól, az állapotuk nem, vagy alig romlott az egyébként régen rossz felületeknek egyes helyeken.


Összesen 226.4 kilométer tekertünk, minden részét kiéveztük, szerettük. Az időjárás kedvezett nekünk, a nejemnek kevésbé jött be a ” nagy hideg”,én viszont csíptem ezt a részt is.

Remélem, jövőre ismét írhatok beszámolót a Balaton körbetekeréséről.

– VÉGE –





Tour de France 2019
Anzikszféle Cserépváraljáról
Balaton Balaton kerékpáron Balatoni kerékpárút bringatúra kerékpár vakáció

Related articles

Sportvilágról – kicsit másképp…
Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és…
Húsvét Zircen
Nyolc nap Szicíliában és Máltán…
Subscribe
Visszajelzés
guest

guest

2 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
Csizmazia P.
Admin
Csizmazia P.
2019.07.17. 16:42

Nagyon szépen köszönöm ezt a rendkívül hangulatos és részletes élménybeszámolót! Ha valaki elolvassa, bizonyára kedvet kap, hogy kerékpárra pattanva bejárja az utat.

Jó volt olvasnom, hogy éled a kerékpáros élet a Balaton körül. Drótszamárról minden sokkal jobban látható, lám is Ti is visszavágytok. Remélem, hogy jövőre is olvashatunk majd az utatokról!

0
Válasz
Csizmazia P.
Admin
Csizmazia P.
2019.07.21. 14:11
Reply to  Csizmazia P.

Tegnap ismét Csopakon múlattuk az időt, elmentünk a Peti által ajánlott hely előtt is.

Arra gondoltam, hogy egyszer érdemes lenne egy ilyen körutat tenni a balatoni borokra fókuszálva! Csak Csopakon több ragyogó termelő van, de a déli part, a badacsonyi környék, Zánka, Tihany, Füred is ezernyi tára a szebbnél-szebb boroknak. Nem beszélve a Káli-medencéről!

Nem a reklám helye, de ismét megjelent a Magyar Konyha című folyóirat mellékleteként a balatoni gasztrokalauz, rendkívül jól használható, fagyizók, halsütők, piacok, éttermek, csárdák, kávézók gazdag tárháza, a bemutatott helyek nekünk soha nem okoztak csalódást!

0
Válasz

Legutóbbi bejegyzések

  • iLand koncert a Magyar Zene Házában 2025.06.24.
  • Sportvilágról – kicsit másképp… 2025.06.09.
  • Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba 2025.06.05.
  • Húsvét Zircen 2025.05.21.
  • iLand hangverseny Tatabányán 2025.04.13.
  • Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel 2025.04.06.
  • Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben 2025.03.22.
  • „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral 2025.03.02.
  • iLand hangverseny Veszprémben 2025.03.01.
  • Isten éltessen Práder Vili! 2025.02.09.
  • Grabovski és Sorbonne Sexual koncert Székesfehérváron 2025.02.02.
  • Bohemian Betyars és Parno Graszt koncert a Papp László Sportarénában 2025.01.19.
  • Karácsonyköszöntés és évbúcsúztatás a Kormoránnal 2024.12.30.
  • Ismerős Arcok koncert Diósdon 2024.12.08.
  • Nagyon fáj 2024.12.05.
  • Nyolc nap Szicíliában és Máltán – földön, vízen, levegőben 2024.11.28.
  • Negyedszázad az Ismerős Arcokkal 2024.11.27.
  • Velencei (ki tudja, hányadik) hagyományos beszámoló a késő őszi túráról 2024.10.20.
  • Szent István ünnepén 2024.08.20.
  • Székelyföldi ízelítő – 2121 km négy nap alatt 2024.08.18.

Legutóbbi bejegyzések

  • iLand koncert a Magyar Zene Házában
  • Sportvilágról – kicsit másképp…
  • Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba
  • Húsvét Zircen
  • iLand hangverseny Tatabányán
  • Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel
  • Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben
  • „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral
  • iLand hangverseny Veszprémben
  • Isten éltessen Práder Vili!
  • Grabovski és Sorbonne Sexual koncert Székesfehérváron
  • Bohemian Betyars és Parno Graszt koncert a Papp László Sportarénában
  • Karácsonyköszöntés és évbúcsúztatás a Kormoránnal
  • Ismerős Arcok koncert Diósdon
  • Nagyon fáj
  • Nyolc nap Szicíliában és Máltán – földön, vízen, levegőben
  • Negyedszázad az Ismerős Arcokkal
  • Velencei (ki tudja, hányadik) hagyományos beszámoló a késő őszi túráról
  • Szent István ünnepén
  • Székelyföldi ízelítő – 2121 km négy nap alatt
  • Kirándulásunk a Bükk lábánál – Kohus Peti
  • Olimpia 2024
  • Csoda történt!
  • A mi Pilvaxunk Labdarúgó EB tippjátéka
  • Apokalipszis most
  • Tatai élmények (2.) – Kormorán koncert
  • Tatai élmények (1.) – Kőfaragó Ház
  • Mr. Basary 70/50 hangverseny Budapesten
  • A Magyar Film Napja
  • Ismerős Arcok hangverseny Révkomáromban
  • Bill a Király!!!
  • Jubileumi Ismerős Arcok koncert, szimfonikus zenekarral
  • Újratervezés… Munkácsyval, Ismerős Arcokkal, Semmelweis-szel, Pribojszkival…
  • Játék Karácsonykor
  • Szép volt Fiúk!
  • Ismerős Arcok hangverseny Várpalotán
  • Balatoni tekergés – Kohus Peti
  • Atlétikai VB volt Budapesten
  • Csavargás Pécsett és íjászverseny Hosszúhetény – Pusztabányán
  • Transzfogarasi utazásunk
  • Világbajnok lett férfi vízilabdacsapatunk!
  • A XV. Íjásztáborunk Cserépváralján
  • Újra DAC meccsen voltunk
  • Elfogyott a kávé…
  • 103 esztendő Trianon, Komáromban a Kormoránnal
  • Tisztelet Somlónak!
  • A Nemzet Aranyai
  • Badacsony New Yorkban
  • Kerékpárral a Fertő-tónál – Kohus Peti beszámolója
  • Dunaszerdahely – Zsolna bajnoki meccsen jártunk
  • „Nekünk írták a dalt!” – Kiállítás a Magyar Zene Házában
  • Csillogó fekete lemezeken…
  • „Vadászat” Révkomáromban
  • Táncos Stevie 50 és Ismerős Arcok koncert a Barba Negrában
  • Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói nemzetközi bevetési egységek versenyén mérettették meg magukat

Legutóbbi hozzászólások

  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Na kérem szépen,a DAC-t kizárta az UEFA…” júl 1, 09:57
  • Kohus Peti on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Csaxólok,holnap,június 27-én Alsószeliben a Jurtanapok keretében felléb a Korál,szombaton az Omega Testamentum,mindez napi 5Euró/felnőtt,1Eu gyerek napi áron. Érdemes ellátogatni Szelibe,sok…” jún 26, 16:45
  • Csizmazia P. on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Nem tudom… az miért gond, hogy két klub, két különböző ország bajnokságában jogosultságot szerzett a nemzetközi kupaindulásra, azonos tulajdonosi körbe…” jún 24, 16:51
  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Egy érdekes és nagyon aktuális téma a DAC-val kapcsolatosan:lehetséges,hogy Oszi (Világi Oszkár mágnás és klubtulajdonos) szembe pisálta magát. Nincs kizárva-még…” jún 24, 09:44
  • Csizmazia P. on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Azt gondolom, nemcsak a sport, hanem mi is változunk… Írod, mennyit sportoltál. Nekem ez teljesen kimaradt. Az utcánk végében volt…” jún 17, 09:54
  • Kohus Peti on Sportvilágról – kicsit másképp…: “Bezony nagyot változott a sportvilág.Olyannyira,hogy sajnos engem már alig érdekel,talán a nagy események,na meg a mieinkéi kivételével,és pesrze szeparálva a…” jún 11, 09:46
  • Kohus Peti on Kirándulás Cesky Krumlovba, Nürnbergbe és Stuttgartba: “Jó kis túra volt pár napba szűkítve.Krumlovba még nem jutottunk el-bakancslistán van.Ami kimaradt a beszámolóból,rengeteg cseh mesefil készült a csodálatos,…” jún 5, 13:47
  • Kohus Peti on Húsvét Zircen: “A 2’57”-é.l láthtaó fúzfa még áll,csodálatos látvány a párjával egyetemben.Ahogy írod,a Bakony csodálatos,szinte teljes szélességében beutaztuk már,de egy vágyam még…” máj 22, 11:34
  • Csizmazia P. on Törzsasztal: “„Meghal a szó, meghal az ének…” énekli a Kormorán azon a Rockuiem című albumán, amely egészen különleges helyet foglal el…” máj 21, 17:10
  • Csizmazia P. on Húsvét Zircen: “Nagyon szépen köszönöm beszámolódat és egyben elnézést kérek – röstellem -, hogy az anyag fiókomban porosodott hetekig, mire sikerült sajtó…” máj 21, 16:37
  • Kohus Peti on iLand hangverseny Tatabányán: “Nagy élmény volt,remek hangosítással,látvánnyal,fantasztakus zenével.Mintha időutazáson vettünk volna részt. A dedikáláskor elvetettem egy mondatot Tamás és Géza felé,hogy akár a…” ápr 14, 15:38
  • Kohus Peti on Sportvilág: “Hivatalosan Pozsony 2025 volt a házigazda,de mivel abban a s..r városban nincs megfelelő terem,lehozták Somorjára,az XBionix egyik fedett lovagló csarnokába…” ápr 14, 15:24
  • Csizmazia P. on Sportvilág: “Lehet valamit tudni a Somorján rendezett Birkózó EB-ről? Sajnos nem nagyon követem a sportágat, pedig Növényi Norbert, Hegedűs Csaba, Kozma…” ápr 13, 18:56
  • Kohus Peti on Ismerős Arcok koncert Biatorbágyon, vonósnégyes kísérettel: “Papp Gyulát leigazolták?” ápr 7, 09:35
  • Csizmazia P. on iLand hangverseny Veszprémben: “Igen, születik a beszámoló, csak van most egy anyagtorlódás, de ami késik, az nem múlik!” ápr 6, 18:22
  • Kohus Peti on iLand hangverseny Veszprémben: “Durván 33-34 év kellett ahhoz,hogy ismét láthassak,hallhassak East szerzeményeket élőben.Iland,Tatabánya,tökéletes élmény.A többit biztosan megtudjuk a doktortól.” ápr 6, 15:49
  • Kohus Peti on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Balázs Fecó a Halhatatlanok közé tartozik.Az utánunk következő generáció is ismerni fogja dalait,műveit.” márc 23, 08:47
  • Csizmazia P. on Korál koncert Balázs Fecó emlékére Veszprémben: “Engedjétek meg, hogy felidézzek néhány emléket! 1978-ban kezdődött a zenekar önálló pályafutása, első albumuk 1980-ban jelent meg. Volt néhány tagcsere,…” márc 22, 16:14
  • Csizmazia P. on „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral: “JÓ HÍR! „Otthont! Házat! Hazát!” További előadások: 05.16. Gyömrő 05.22. Zalaegerszeg 06.05. Szentes Az információk a zenekar FB oldaláról származnak.” márc 16, 10:28
  • Kohus Peti on „Otthont! Házat! Hazát!” – táncszínházi előadás Csákváron az Ismerős Arcok zenekarral: “Remélem előadják még ezt a műsort máskor is.Sajnos annyira tele vannak a hétvégéink szervezési és ehhez köthető tevékenységekkel májusig,hogy nehéz…” márc 2, 13:33

Állandó rovataink

SPORTVILÁG - állandó rovatunk

TÖRZSASZTAL - állandó rovatunk

Mind-zene

KORMORÁN

FANKADELI

ISMERŐS ARCOK

P.MOBIL

HOBO

Bejelentkezés

ADMINISZTRÁCIÓ

Archívum

Csizmazia Péter 2009-2021 Címlapkép: Janko Ferlič Unsplash
Theme by Colorlib Powered by WordPress
wpDiscuz