Gasztronómia
Kékfrankos
Jövő héten összeül BORgazmus klubunk, kékfrankosok bemutatása az én tisztem, a felkészülés része az alább olvasható összefoglaló. A borokat vakteszt keretében értékeljük majd.
Eredete
DNS vizsgálatok szerint a kékfrankos a hunszőlő (Gouais blanc) és a Blaue Zimmettraube keresztezésével jött létre Alsó-Stájerországban. Magyarországon a XIX. század második felétől kezdték el termeszteni, régi szinonimája a nagyburgundi volt. Egyéb elnevezései: Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka. Sopronban az a hagyomány, hogy nevét Napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta, a jobb borokat ugyanis a helyi gazdák csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonáknak, a fehér színű háborús papírpénz nem kellett nekik. (A történet nem igaz: abban az időben még Sopronban és környékén is főleg fehérborokat készítettek és csak a filoxéravész után, a 19. század második felében tértek át a kékfrankosra.)
A szőlő tulajdonságai
Kékszőlő, mérsékelten tömött fürt, közepes nagyságú bogyó, vastag héj. Bőtermő, korai rügyfakadással, késői éréssel.
Termőterületei
Európában Magyarországon van a legtöbb kékfrankos, az összeurópai termőterületek több, mint egyharmada. Ezt követi Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország és Szlovénia.
Magyarországon 8000 hektáron található, termőterület mérete szerinti sorrendben Sopron, Szekszárd, Kunság, Eger a legjelentősebb, de szinte valamennyi borvidékünkön találkozhatunk vele.
Borának jellemzői
Sokszínű és magas minőségre képes borok alapjául szolgál. Kiváló rozék készíthetők belőle, gyümölcsös, friss, „ropogós” fiatal bort adhat, de hosszú, kis- vagy nagyhordós érleléssel nagy vörösborok is készülnek belőle. Házasításokra kiválóan alkalmas, mind az egri, mind a szekszárdi Bikavér Kódex előírja a kékfrankos bor kötelező használatát.
Termőhelytől, feldolgozástól és évjárattól függően ezer arca van, gyümölcsösségében megtaláljuk a földi szeder, fekete cseresznye, eper ízeit, fűszerességében a szegfűbors, étcsokoládé, bors, dohány, kávé jöhet elő. Kifejezett savak mellett, közepesen intenzív tannin jellemzi. A felsorolt paraméterek azonban csak általános jellemzésül fogalmazhatók meg, hiszen rengeteg tényező befolyásolja, hogy az adott bor milyen jegyeket hordoz.
Nem túlzás azt állítani, hogy akár néhány éven belül kiforrhat olyan kékfrankos-irányzat, amely a magyar és nemzetközi viszonylatban is egyaránt felveheti a versenyt a vörösborok világát uraló cabernet-kkel.
Felhasznált források:
https://www.boraszportal.hu/szolo-borfajta-leirasok/kekfrankos-99
https://borterasz.hu/kekfrankos
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kékfrankos
https://vinoport.hu/eleterzes/tiz-tudnivalo-a-kekfrankosrol/1603
Magyar bor személyesen 2020/21 Agrárminisztérium
Wine Folly Magnum kiadás
A Bor Világatlasza 8. kiadás
Az illusztráció forrása: Facebook
A vakteszt azt jelenti, hogy előre összeállított borsort minden résztvevő azonos kritériumok szerint pontoz, anélkül, hogy ismerné a pohárba kerülő tételt. A százpontos rendszerben a megjelenést, illatot, zamatot és az összbenyomást értékeljük, különféle szempontok alapján. A maximálisan adható pontszám száz. Egy-egy tételre adott pontszámokat átlagoljuk, ez alapján alakul ki a sorrend. Nyilvánvaló, ebben rengeteg szubjektivitás van, de kis szórással, általában konszenzus szokott lenni a borok megítélésében. Az eredmény nincs márványba vésve, nagy valószínűséggel a borok sorrendje is számít a végeredmény kialakulásában, ám játéknak, gondolatkísérletnek, bírálati kritériumok alkalmazásának, végeredményben a borok mélyebb megismerésének kiváló eszköze az efféle „borbírálat”. Természetesen borversenyeken értő ítészek pontoznak, a tét sem kicsi.