Nyaralás Cserépfalun

Tizenhat éve kezdődtek a cserépváraljai íjásztáborok, azóta járok oda, talán egy esztendő maradt ki. Sokszor írtam erről korábban. Táborozni jó, íjászni jó, baráti társasággal tölteni az időt még jobb. Kényelmi szempontok miatt, nem a táborban alszom, hanem a környéken keresek szállást, idén Cserépfalura esett választásom, jól döntöttem. Mindössze tízperces autóútra van a tábor.

Július utolsó napjának délutánján kaptunk egy kis pihenőt, ezért íjászbarátaimmal felkerekedtünk, hogy bejárjuk a falu és környékének látnivalóit és ha már így döntöttünk, akkor együnk egy jót! Cserépfalu az első pillanattól kezdve otthonommá vált, a Bükk hegyeinek ölében fekszik, erdők ölelik, csend van és jó levegő. A régebbi házak építészeti stílusa nagyon hangulatos, oszlopos tornácok és fehér vakolatok teszik azt egyedivé. Szállásom is a legjobb az utóbbi évek fogadói közül. Lássuk, mit tudunk Cserépfaluról?

Fekvése
Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban található. A Bükk-vidék középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 57 kilométerre délnyugatra, Egertől 20 kilométerre északkeletre. A település a Hór-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik, GPS koordinátái: 47.9414° É, 20.5371° K.

Megközelítése
Cserépfalu csak közúton érhető el, a 3-as főút mezőkövesdi szakasza és Bükkszentkereszt térsége között húzódó 2511-es úton, illetve Cserépváralja felől egy számozatlan önkormányzati úton. A település területe 44,64 km², irányítószáma 3413.

Lakossága
Cserépfalu lakossága 2025. január 1-jén 947 fő, ami az előző évhez képest 2,83%-os csökkenést jelent. A népsűrűség 21,3 fő/km². A népesség nemek szerinti megoszlásában a női lakosság száma (500 fő) meghaladja a férfi lakosság számát (447 fő).

Népességváltozás
A település népessége az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. 1910-ben még 2108 fő lakta, míg 2025-re 947 főre csökkent. Ez jól nyomon követhető a rengeteg üresen álló, vagy már enyésző házon.

Története

Korai története
Cserépfalu első okleveles említése 1248-ban történt Charep, illetve Cherep névalakban, bár a település története a 12. század elejéig nyomon követhető. A falu nevét alapítójáról, Crispinus (Csrepinus) nevű délvidéki származású birtokosról kapta.
Középkor
A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett a település, akinek halálával a birtok az egri püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát II. András, majd IV. Béla, és végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette. Nagy Lajos idején már királyi (királynéi) birtokként tartották számon.
Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először. Az Anjou-korban épült Cserépvárat Zsigmond idején még királyi (királynéi) várként tartották számon.
Újkor
1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatta a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adta.
A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínűleg már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen török kézre került.
17-19. század
A 17-18. században a földesúr személye gyakran változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai-Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta, majd az Orlik, L’Hullier, Forgách és Eszterházy család követte.
A 19. század elején már Dessewffi Ferenc volt a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Gothai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

Látnivalók

Suba-lyuk barlang
A település legismertebb látnivalója a Suba-lyuk barlang, amely Cserépfalutól északra 1,4 km-re található. A barlang régészeti szempontból rendkívül jelentős, hiszen itt találták meg 1932-ben a Neander-völgyi ősember magyarországi nyomait – egy 25-35 év közötti nő és egy 3 éves gyermek csontmaradványait. A barlang nevét Suba Lukácsról, egy helyi betyárlegényről kapta.
A barlang egy egykori forrásbarlang romja, amely a hegység emelkedése következtében került a völgytalp fölé kb. 40-50 méterrel. A látogatáshoz meredek, sziklába vájt lépcsősor vezet fel.
Ódorvár
Ódorvár romjai Cserépfalutól északnyugatra 3 km-re, 594 méter magasságban találhatók. A vár építésének idejét nem ismerjuk pontosan, de valószínűleg a tatárjárás után építették erődített vadászkastélyként. 1351-ben említik először oklevélben.
A 15. században Jan Giskra vezetésével husziták foglalták el, majd 1472-ben Mátyás király Fekete Serege űzte ki őket és rombolta le a várat. A várrom kiváló kilátást nyújt a környező tájra.
Ördögtorony kaptárkő
Az Ördögtorony a Mész-tető oldalában található, több mint 6 méter magas tufakúp, amelyen három kaptárfülke látható. Ez a képződmény a Bükkalja legismertebb természeti és kultúrtörténeti értékei közé tartozó kaptárkövek egyike.
A kaptárkövek a völgylejtőket felszabdaló kis vízmosások közötti keskeny gerincek maradványai, amelyeket valaha méhészkedésre használtak. Az Ördögtoronyhoz több népmonda is kapcsolódik.
Kisamerika barlanglakások
A Kisamerika elnevezésű barlanglakások a Berezd oldalában, a puha riolittufába vájt üregek. Ezeket a lakásokat a 19. század második felében vagy a 20. század elején alakították ki a legszegényebb családok számára. A “Kisamerika” gúnynév a nagy gazdasági világválság alatt alakult ki, utalva arra, hogy míg sokan Amerikába vándoroltak, a legszegényebbek csak a falu szélén található “földbe vájt lyukakig” jutottak. Az utolsó lakók az 1960-1970-es években költöztek el.
Pincesorok
Cserépfaluban hat pincesor és közel 500 riolittufába vájt pince található. A legismertebb a Berezdaljai pincesor, ahol 200 pince három sorban egymás felett helyezkedik el.
Az alsó sor közepén található a híres Gacsó-féle pince, ahol 1925 és 1928 között faragott hat állig felfegyverzett I. világháborús kőkatona őrzi a boroshordókat. Itt található Derda László pincéje is, ahol bibliai jelenetek vannak a kőbe vésve. A Bükki Borvidék Magyarország 22 borvidékének egyike, ám Eger és Tokaj árnyékában (földrajzi közelségében) kevésbé ismert, pedig szép fehérborok vannak errefelé.
Millenniumi kilátó
A Csete György által tervezett Millenniumi kilátó kaptárkő formájában épült, ablakokkal, amelyek a fülkéket jelképezik. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a Bükk hegységre és tiszta időben akár a Tátráig is ellátni.

Dőlt betűs részek forrása: MI

Készítettem fényképeket a látnivalók egy részéről, melyeket feliratoztam. Rendkívül magas színvonalú vendéglátásban volt részünk az Öreg Tölgy Bisztróban. Nagyon igényes a berendezése, szép a kerthelyiség, az ételek íze, tálalása és adagja tökéletes, a borok kellő hőmérsékletűek voltak. Ez a hely nemcsak egy kis lélekszámú községben, hanem a világon bárhol megállná a helyét!

Cserépfalu Magyarország sok gyöngyszeme közül az egyik, érdemes felkeresni, vagy útba ejteni!