Lassan hagyománnyá válik, hogy az Ismerős Arcok zenekar a Barba Negrában koncertekkel ünnepli az évfordulókat! Köszöntötték Tánczos Istvánt ötvenedik, a zenekart huszonötödik születésnapján, s tegnap este sor került Práder Vilmos művész úr hatvanadik születésnapjának szertartásszerű megünneplésére!

Valós ünnep volt, ahol a tortán a gyertyaszálakat dalok jelképezték. Micsoda dalok! Vili nemrég megjelentetett zenealbumot, amelyen kisebbik fiával, Bencével adnak elő nyolc remek dalt, bevezetésül ezek szólaltak meg a színpadon. A két Práderen kívül Papp Gyula, Galambos Nándor muzsikált az Ismerős Arcok zenekarból, Papp Gyula két lánya vokálozott és a doboknál az a Szebelédi Zsolt ült, aki nemrég még a P.Mobil tagja volt. Remek dalokat hallhattunk, remek előadásban, s Vili megcsillantotta műsorvezetői képességeit is. Kisebbik fia – Bence – remek gitáros, erről valamennyien meggyőződhettünk.

Rövid átszerelés után kezdődött az Ismerős Arcok koncert, remek hangulatban. Az elején jóformán csak a tíz-tizenöt éves dalok szólaltak meg, a hangulat felforrósodott, s Galambos Nándi a sokadik szám után elárulta: ami addig elhangzott, mind Vili szerzeménye volt. Megszólalt a „Ruszkik haza!” is, elgondolkozhattunk azon, hogy mennyire naprakészek és időtállók az akkori dalszövegek. „Rendben lesz minden?” Sokszor nem így érzem, de igen, rendben lesz, ha ültetjük addig a fenyőt…

Számomra ez a koncert volt az elmúlt időszak legjobbja. S nem azért mert jobban szólt, mert jobban muzsikáltak a zenészek, hanem azért, mert ebben a repertoárban felvonult dalok érintettek meg mindeddig a legjobban! Nehéz jelzőket találni erre, s úgy láttam, a körülöttem állókat is teljesen magával ragadta a koncert! A legvégén Nyerges Attila joggal dicsérte meg a publikumot, a pódium és a nézőtér közötti összhang akkor teljesedett ki, amikor a közönség spontán elénekelte Vilinek, hogy „Boldog születésnapot!”

Ehhez mást nem is lehet hozzátenni: boldog születésnapot Vili!