Nyolc napot töltöttem Szicíliában és Máltán, leírom élményeimet, hiszen felejthetetlen napok voltak! Érdemes a fényképeket is átlapozni, mert magukért beszélnek!

Október 22-én indultunk, bizony, ma már november 24-e van, sok idő kellett, mire a fényképeket szerkesztettem, feltöltöttem. Talán még nem vesztek homályba az emlékek, az írás, a képek rendezése felfrissíti azokat.

Egyik nagyon jónevű utazási irodával mentem, társasutazásra életemben először. Hajnali 3:45-kor Ferihegyen gyülekeztünk, elrepültünk Münchenbe, onnan Cataniába, s már röviddel dél után elkezdődött az első városnézés. Így négy napot töltöttünk Szicíliában, onnan repültünk Máltára, majd frankfurti átszállással Budapestre.

Ezúttal feliratoztam a képeket, s napokra lebontva töltöttem fel azokat. Az íráshoz – A mi Pilvaxunk történetében először – segítségül hívom a mesterséges intelligenciát, az onnan származó információkat dőlt szedéssel jelzem. A bejegyzés végén is megosztok pár összefoglaló gondolatot.

Első nap, Ferihegy, München, Catania, Siracusa

A német légitársasággal utaztunk, rövid időt töltöttünk Münchenben, kb. délben landoltunk Cataniában. Sima utunk volt. A repülőtéren busz várt ránk, s kezdődött a városnézés Siracusában.

Szicília történelmének vázlatos ismertetése is szétfeszítené ennek a honlapnak a kereteit, de a főbb időszakokat nézzük csak:

Szicília történelme rendkívül gazdag és sokszínű, számos fontos esemény és hódítás formálta a sziget sorsát. Íme a legfontosabb állomások:

1. Ókori Görögország: Szicília a görögök számára fontos gyarmati terület volt, ahol számos város állt, például Syracuse és Akragas. Az ókori görög építészet és kultúra jelentős hatással volt a szigetre.
2. Római Hódítás: Kr.e. 241-ben Szicília a Római Birodalom része lett, és fontos mezőgazdasági központtá vált. A rómaiak alatt a sziget gazdasága virágzott.
3. Bizánci Uralom: A rómaiak után Szicília a Bizánci Birodalom része lett, ami új kulturális és vallási hatásokat hozott a szigetre.
4. Arab Hódítás: A 9. században az arabok elfoglalták Szicíliát, és jelentős fejlődést hoztak a mezőgazdaságban, a tudományokban és az építészetben. Az arab időszak alatt a sziget gazdasága és kultúrája virágzott.
5. Normann Hódítás: A 11. században a normannok partra szálltak Szicílián, és megalapították a normann királyságot. Ez a korszak a sziget történetének egyik legfontosabb időszaka volt, amely a keresztény kultúra megerősödését hozta.
6. Habsburg Uralkodás: A 16. századtól Szicília a Habsburg Birodalom része lett, ami új politikai és gazdasági kihívásokat jelentett a sziget számára.
7. Olasz Egyesülés: 1860-ban Garibaldi vezetésével Szicília csatlakozott az Olasz Királysághoz, ami új politikai és társadalmi változásokat hozott.
8. Második Világháború: Szicília fontos hadszíntér volt a háború alatt, különösen az 1943-as szövetséges invázió során, amely jelentős hatással volt a sziget jövőjére.

Sétánkat Ortigiában – Siracusa történelmi belvárosában – kezdtük, megtekintettük a görög templom romjait, A Piazza del Duomo-t és a Duomo di Siracusa templomot. Eredetileg görög templom volt, majd Kisboldogasszonynak szentelték – számos átalakítás után. Magán viseli az arab és a normann építészet jegyeit. Kaptunk egy kis szabadidőt, önállóan is lehetett nézelődni a városban. Kifelé haladva, megálltunk Archimédesz szobránál, a görög tudós és polihisztor szintén ebben a városban élt és itt gyilkolták meg a rómaiak.

Városnézés után vittek Aci Castello-ba, ahol az első éjszakát töltöttük. (Szicíliában négy különböző szállodában laktunk, Máltán egyben.) Vacsorához megkóstoltam Szicília legismertebb kékszőlőjéből – Nero d’avola – készült bort, nem volt rossz. Mondanom sem kell, holtfáradtan estem ágyba…

Október 23. Második nap: Piazza Armerina, Agrigento

A busz a miénk maradt, bőséges reggeli után indultunk Piazza Armerina-ba, egy római kori üdülővilla megtekintésére.

A Piazza Armerina római villája, más néven Villa Romana del Casale, egy lenyűgöző történelmi helyszín, amely Szicília közepén található, körülbelül 3 km-re a várostól. Ez a villa a késő antik világ egyik legjobban megőrzött római villája, és számos érdekes jellemzője van:

1. Történelmi jelentőség: A villa a 3-4. század között épült, és egy befolyásos római család otthona volt. Az épület a római építészet és művészet kiemelkedő példája.
2. Mozaikok: A Villa Romana del Casale legismertebb elemei a gyönyörű mozaikpadlók, amelyek rendkívül részletesek és színesek. Ezek a mozaikok különböző mitológiai és mindennapi jeleneteket ábrázolnak, és a villa egyik legfontosabb vonzerejét képezik.
3. Felfedezés: A villát 1881 és 1950 között ásták ki, és azóta is folyamatosan kutatják és restaurálják. Az észak-afrikai mesterek által készített mozaikok különösen figyelemre méltóak.

Úton az épületegyütteshez római vízvezeték épségben maradt részét láttuk, amely a fürdőbe vezette a vizet, ez a blokk valóságos „wellnessközpont” lehetett, medencékkel, szaunával, tornateremmel. Megnéztük az oszlopos központi teret, a vendégszobákat, a ház urának a lakrészét. A padlózatot mindenhol szinte teljesen épen maradt mozaikból kirakott jelenetek alkotják, ezek képregényszerűen mutatják, milyen lehetett egy vadászat, vagy vadállatok befogása cirkuszi mutatványokhoz.

Senki sem tudja, hogy a fényűző villa valójában kinek a tulajdona volt, még az sem kizárt, hogy a dolgos hétköznapok után maga a császár járt ide kikapcsolódni. (Megvan a tere a fényességes, orgiába átcsapó lakomáknak is…). Hogyan élhette túl a villa az évszázadokat? Nos a talajerózió eltemette, a XIX. század végén ismerték fel, mekkora kincset rejt a talaj, a régészeti feltárások azóta is tartanak. Lássuk a fényképeket!

A villa megtekintése után volt egy kis szabadidőnk, megkóstoltam az arancini-t, Szicília egyik kedvenc ételét. Gömb, vagy körte alakú formája van, burkolatát rizs képezi, tölteléke változatos (én paradicsomos-húsosat ettem), be van panírozva, úgy sütik ki. Úton útfélen árulják.

Továbbindultunk még délebbre, Agrigento-ba, megnézni a Templomok Völgyét.

A Templomok Völgye (Valle dei Templi) Szicília egyik legismertebb és legfontosabb régészeti területe, amely Agrigentóban található, a sziget déli partján. A völgy egy ókori görög város romjait tartalmazza, amelyet Akragas néven alapítottak i. e. 581 körül. A Templomok Völgye a világörökség része, és az ókori görög építészet kiemelkedő emlékeit tartalmazza.

A terület egy sor monumentális templom romját foglalja magában, amelyek az ókori görög vallásos építészet remekei. Az Akragas-i templomok leginkább az i. e. 5. és 4. században épültek, és ma a következő legfontosabb templomok találhatók itt:

1. Zeusz temploma (Tempio di Zeus Olimpico): Az egyik legnagyobb templom, amit valaha építettek a görög világban. Ma már csak romjai maradtak, de valaha lenyűgöző volt, és az ókori görög építészet hatalmas alkotása volt.
2. Héra temploma (Tempio di Hera): Ez a templom szintén nagy jelentőségű volt, és a házasság istennőjének, Héra tiszteletére épült. Romjai jól megőrződtek.
3. Héraklész temploma (Tempio di Herakles): Ez a templom az egyik legkorábbi templom az egész völgyben, és Héraklész istennek volt szentelve.
4. Concordia temploma (Tempio della Concordia): Ez a templom az egyik legjobban megőrzött templom a völgyben. A templom neve az „összhang” istennőjére utal, és az épület különleges jelentőséggel bír, mivel szinte teljesen megmaradt az eredeti formájában.
5. Aszklépiosz temploma (Tempio di Asclepio): Ez egy kisebb templom, amit az orvostudomány istenének szenteltek.

A Templomok Völgye nemcsak a templomokból, hanem más fontos építészeti elemekből is áll, például városfalakból, szentélyekből, és ókori sírhelyekből. A terület egyedülálló példája az ókori görög kultúrának, és az építkezések és vallási szokások betekintést adnak az ókori mediterrán világba.

Valóságos csoda, hogy ezek az antik görög templomok viszonylag épen megmaradtak, régészek, történészek és építészek is rengeteg információt nyernek a romokból. A táj csodálatos, nemcsak a templomromok gyönyörködtetik a vándort, hanem rengeteg botanikai különlegességet is láttunk.

Túránkat befejezve Giovanni gépkocsivezetőnk segítségével ismét átszeltük Szicíliát, hiszen szállásunk az északi parton található Cefaluban volt. Vacsora után ezúttal sem kellett bárányfelhőket számolni könnyebb elalváshoz…

Október 24-e, harmadik nap Monreale, Palermo, Cefalu

Reggeli után a Palermóval gyakorlatilag összeépült Monreale-ban kezdtük a napi programot. Elsőként a Katedrálist látogattuk meg, majd a Katedrális kertjét, az egykori Bencés apátságé volt.

A Monrealei Katedrális a város legismertebb nevezetessége és a szicíliai normann művészet egyik legfontosabb alkotása. A templomot II. Vilmos normann király (Guglielmo II) építtette a 12. században, és a katedrális a normann-görög-bizánci építészeti stílus különleges keverékét mutatja be.

• A templom híres a kora középkori mozaikjairól, amelyek a világ legnagyobbak közé tartoznak. Az iszlám és bizánci művészet hatása jól érzékelhető rajtuk, különösen a templom belső terét díszítő mozaikokon, amelyek a bibliai történeteket ábrázolják, és kiemelkednek a Krisztus Pantokrátor mozaikjával, amely a templom főoltárán található.
• A mozaikok elképesztő színességük és részletgazdagságuk miatt világhírűek, és a templom belső terét teljes egészében beborítják, ami különleges hatást kelt.

A Katedrális aranymozaikból készített freskói lenyűgözők, a hatalmas térben, oldalfalakon megjelenik az Ó- és Újszövetség számos jelenete. Mozaikos oszlopokat a Székesegyház kertjében is láthattunk, nem messze a templomtól működik egy műhely, amelyben mozaikból készítenek kisebb-nagyobb képeket.

A délelőtti órában is hatalmas palermói forgalomban jutottunk be a belvárosi részbe, itt először megnéztük a Városkaput, majd a Normann Palotához mentünk, ahol felkerestük a Palota gyönyörű Kápolnáját. Innen a Dómhoz vezetett utunk, lenyűgöző épület, szakrális központ.

A katedrális alapjait a normann hódítók fektették le 1184-ben, amikor I. Roger normann király megkezdte az építkezést a saracén mecset romjain. A templom tehát egy olyan helyszínen áll, amelynek története az iszlám uralomig, a 9–11. századig nyúlik vissza. Az építkezés különböző történelmi korszakok alatt zajlott, és az eltérő vallási és kulturális hatások a katedrális építészeti stílusában is tükröződnek.

Az építkezés és stílusok

A Palermói dóm több építkezési fázison ment keresztül, és az építészeti stílusok széles spektrumát öleli fel. Ezáltal egyedülálló példája a normann, gótikus, reneszánsz és barokk stílusok keveredésének. Az építkezés folyamán az alábbi főbb stílusjegyek figyelhetők meg:

• Normann stílus: Az építkezés kezdeti szakaszaiban, a 12. század végén, a templom alapvetően normann stílusú volt, amely az egyszerű, de monumentális megjelenést helyezte előtérbe.
• Gótikus elemek: A 14. és 15. századi bővítések során gótikus elemek kerültek hozzá, például az ablakok és a templom belső terének magassága.
• Reneszánsz és barokk stílus: A későbbi korszakokban, különösen a 17. és 18. században, a templom belső terét barokk és reneszánsz stílusú elemekkel díszítették.

A templom külső és belső jellemzői

• Fasád: A templom homlokzata egyedülálló, mivel a gótikus és normann stílusok keverednek. Az ablakok, a portálok és a díszítések mind hozzájárulnak a templom grandiózus megjelenéséhez. Az épület arányos, harmonikus, és méltóságteljes.
• Keresztelő kápolna és a torony: A templom egyik legismertebb eleme a katedrális harangtornya, amely különböző stílusok keverékét mutatja. Az épülethez egy keresztelőkápolna is tartozik, amely szintén jelentős vallási szerepet játszik a templom életében.
• Külső díszítések: Az épület homlokzatát gazdag szobrászati díszítések ékesítik, köztük a híres Saracén torony, amely a templom egyik legismertebb része. A torony eredetileg védelmi célokat szolgált a középkori időszakban.

A templom belső terének különlegességei

A katedrális belső terét lenyűgöző mozaikok és festmények díszítik, amelyek a templom vallási jelentőségét és művészeti értékét is kiemelik:

• Mozaikok: A katedrális belső terét díszítő bizánci stílusú mozaikok világhírűek. Ezek a mozaikok bibliai jeleneteket és vallási szimbólumokat ábrázolnak, és különösen a templom apse-jában található Krisztus Pantokrátor mozaik emelkedik ki, amely az egyik legfontosabb művészeti alkotás.
• Szarkofágok és sírok: A templom belsejében több híres személyiséget is eltemettek, köztük normann királyokat. A templom híres royális kriptájában található I. Roger és más normann uralkodók sírja.
• A kórus és a templom belső terének kialakítása: A templom kórusa és az oltár körüli terület díszítése, valamint a szentélyek kialakítása szintén jelentős vallási és művészeti értéket képvisel.

A Katedrális bejáratánál oláh cigányasszony koldult – magyarul… (Nyilván, ha pl. norvégül beszéltünk volna, akkor norvégul könyörgött volna alamizsnáért.) Elég sok szabadidőt kaptunk, fantasztikus érzés volt sétálni a lüktető, semmi máshoz nem hasonlítható hangulatú városban. Sok utcai zenészt is hallhattunk, pihenésképpen megosztok egy videót (nem én készítettem), ahol ez a gyönyörű hangú és szemű hölgy énekel. Bár láttunk a helyét, nem volt ott, talán sziesztázott…

Buszra a Palermói Operaháznál szálltunk fel. Az épület lépcsőjén zárul a Keresztapa trilógia harmadik része, itt lövik le Michele Corleone lányát. Igen, a Cosa Nostra… amelyet egész Itália elhallgatásig szégyell. 1992-ben Palermóban ölték meg Giovanni Falcone-t és Paolo Borsellino-t, azt a két vizsgálóbírót, akik jogi eszközökkel (bizonyítékokkal, vádemeléssel) próbálták megállítani az évszázados bűnszövetkezetet. A Dómban van Pio da Torre atya szarkofágja, akit 1993-ban gyilkolt meg a maffia. Ő a szegény soruk miatt, a maffia szolgálatába szegődött fiatalokat próbálta menteni, úgy ítélték meg, veszélyt jelent a bűnszövetkezetre, meggyilkolták. 2013-ban boldoggá avatták, hiszen életét áldozta a közösségért.

Palermótól a sziget északi részén haladva visszatértünk Cefaluba, itt is megnéztük a Dómot, kaptunk egy kis szabadidőt, kissé irigykedve néztük a a homokos fövenyen strandolókat. A tengervíz és a levegő is jó meleg volt. Október 24-ét írtunk.

Ebből a nagyon tartalmas napból csak annyi maradt hátra, hogy továbbhaladtunk keletre, hogy elfoglaljuk Milazzo-ban szállásunkat.

Október 25-e, negyedik nap, Taormina, Etna, Catania, repülés Máltára

Ismét mozgalmas nap várt ránk. Millazo-ból a sziget északkeleti csúcsát érintve haladtunk tovább, elmentünk a Messinai-szoros mellett, onnan mindössze kevesebb, mint 4 km a kontinens. Taormina felé haladva érintettük azokat a településeket, ahol a Keresztapa trilógia Szicíliában játszódó részeit forgatták.

Taormina legfőbb nevezetessége az Antik Színház.

A Taorminai Antik Színház (olaszul: Teatro Antico di Taormina) Szicília egyik legismertebb és leglátványosabb ókori műemléke. Az i.e. 3. században épült, és különleges módon ötvözi a görög és római építészeti stílusokat. Ma is látogatható, és a turisták számára a szicíliai Taormina városának egyik legfontosabb látnivalója.

A színház monumentális, csodálatos környezetbe építették. Tiszta időben az Etna is kirajzolódik a horizonton, alatta a Naxos öböl látható. Varázslatos hely, mind a mai napig kulturális rendezvények helyszíne. Csontváry Kosztka Tivadar 1905-ben festette le a színházat.

Következett utunk legbizonytalanabb célállomása, az Etna. 3000 m magasságba kellett felmennünk, s az út sikere az időjáráson múlt. Fent nagyon szeszélyes, egy kiadós eső akár meggátolhatta volna terveink megvalósulását. Nagy szerencsénk volt, az időjárás kedvezett nekünk.

Giovanni gépkocsivezetőnk kanyargós hegyi utakon vitt a kiépült út végéig; innen kabinos felvonóval mentünk még magasabbra; végül speciális, az Etnán használatos kisbuszokkal értük el a 3000 m-es tengerszint feletti magasságot, ahol rövid sétát tettünk. Hűvös volt, túrabakancs, meleg pulóver és széldzseki kellett. A fenti világ egyszerre volt félelmetes és lenyűgöző. Felettünk az Etna felhőbe burkolózó csúcsa, körbe mindent feketeség borított. Pár csepp eső esett, a talaj azonnal gőzölögni kezdett. Ami ott fent van, arra nehéz szavakat találni.

Az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, és az egyik legnagyobb is, mivel az átmérője körülbelül 40 kilométer, magassága pedig több mint 3300 méter (az érték folyamatosan változhat a kitörések következtében). Az Etna vulkánja a konvergáló tektonikus lemezek határán helyezkedik el, ahol az Afrikai és az Eurázsiai lemez találkozik.

A hegyről leereszkedve megálltunk egy láva betemette ház romjánál, majd Catania felé folytattuk utunkat. Vendéglői vacsora után mentünk a repülőtérre, utasfelvétel után az Air Malta légitársasággal utaztunk Máltára. A kb. 80 km-es utat alig fél óra alatt tettük meg. Jócskán éjfél után érkeztünk máltai szállodánkba. Szicília elhagyása számomra még úgy is fájdalmat okozott, hogy tudtam, Málta nem mindennapi látnivalókkal és élményekkel vár…

Október 26-a, ötödik nap, Valletta, Három Város

Egyik kedves barátom azt mondta Máltáról: „A szigetet olaszul beszélő arabok lakják”… Ez vulgáris leegyszerűsítése lenne a szigetországnak. Ami legszembetűnőbb volt, a jobboldali közlekedés. Még a negyedik napon is úgy éreztem, mindig a szembejövő sávban haladunk, vérfagyasztó volt. Ami a nyelvet illeti, a máltai nyelv hivatalos, és az angol. Előbbi valóban olasz-arab keveréknyelvnek tűnik, s a feliratok is olyanok, mintha arab szavakat olvasnánk latin írásjelekkel. Nagy keveredés van arrafelé, de magyarázatul szolgálhat a szigetország viharos történelme!

Málta történelme gazdag és változatos, mivel a szigetet évszázadokon keresztül különböző civilizációk és birodalmak uralták. Málta stratégiai elhelyezkedése a Földközi-tenger közepén, és a különböző kereskedelmi és katonai útvonalak metszéspontján, folyamatosan vonzotta a hódítókat. A sziget történelme az ókortól kezdve napjainkig tartóan tele van fontos eseményekkel, amelyek formálták a máltai kultúrát és identitást.

Őskor és Antikvitás

• Őskor: Málta lakottsága több ezer évre nyúlik vissza. Az első ismert emberek a szigetet i.e. 5000 körül kezdték kolonizálni, és jelentős őskori műemlékeket hagytak hátra, mint például a Ggantija-templomok Gozo szigetén, amelyek a világ egyik legrégebbi, önállóan álló építményei.
• Föníciaiak és Kartágó: Málta a föníciaiak uralma alatt (i.e. 800–500) kereskedelmi központtá vált. A föníciaiaknak köszönhetően alakultak ki a sziget első jelentősebb városai. Később Málta a kartágóiak (i.e. 500–218) fennhatósága alá került, akik tovább fejlesztették a sziget infrastruktúráját.
• Római Birodalom: A rómaiak 218-ban elfoglalták Málta területét, és a sziget fontos része lett a római provinciák rendszerének. Málta keresztény kultúrája is ekkor kezdett kialakulni, mivel a hagyomány szerint itt szenvedett börtönbüntetést Szent Pál apostol, aki később elérte, hogy a sziget lakói elfogadják a kereszténységet.

Középkor

• Bizánci uralom: A Római Birodalom bukása után Málta a Bizánci Birodalom része lett (5. század), és egy ideig elhanyagolt állapotba került.
• Arabok: 870-ben a szigetet a muszlim arabok hódították meg, akik a következő két évszázadban jelentős hatást gyakoroltak Málta kultúrájára és mezőgazdaságára. Az arabok több várost is alapítottak, és bevezették a művelt szántóföldeket és az új vízgazdálkodási technikákat.
• Normannok: A szigetet 1091-ben a normannok foglalták el, és a keresztény vallás terjedésével a társadalom is átalakult. Málta a Szicíliai Királyság része lett.

A templomos lovagrend és a középkor vége

• Templomos lovagok: A 16. században, miután a keresztény világ sikeresen megvédte magát az iszlám terjeszkedéstől, Szent János lovagjai, más néven a templomos lovagrend, 1530-ban Málta szigetét kapták II. Károly spanyol királytól. Az ő uralkodásuk alatt Málta védelmi szerepe és kulturális élete jelentősen megerősödött. A lovagok a szigetet erődítményekkel és kulturális központokkal alakították át, és szoros kapcsolatot ápoltak más keresztény államokkal.
• Nagy Török Hadsereg és a Nagy Ostrom (1565): A legnagyobb kihívás a nagy oszmán török ostrom volt 1565-ben, amikor a törökök próbálták elfoglalni Málta szigetét, hogy így biztosítsák a tengeri útvonalakat. A templomos lovagok hősiesen védték meg a szigetet, és a szigetet sikerült megmenteni, ami a keresztény világ számára hatalmas győzelem volt.

Modern korszak

• Francia uralom (1798–1800): A templomos lovagok végül 1798-ban kénytelenek voltak elhagyni a szigetet, miután Napóleon Bonaparte francia seregei elfoglalták Málta területét. A francia uralom nem tartott sokáig, mert a máltaiak és a britek egyesült erővel 1800-ban kiűzték a franciákat.
• Brit uralom (1800–1964): Málta brit gyarmati uralom alá került, és a brit haditengerészet stratégiai támaszpontjává vált a Földközi-tenger közepén. Málta jelentős szerepet játszott mind a I. világháborúban, mind a II. világháborúban, amikor is a sziget a tengeri harcok központjává vált, és súlyos bombázásokat szenvedett el a tengelyhatalmak részéről.
• Függetlenség és köztársaság: Málta 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, és 1974-től köztársaságként működött. Végül 1979-ben a brit haditengerészet is elhagyta a szigetet, és Málta teljesen szuverén állammá vált.

Málta a modern korban

• EU és euró: Málta 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, majd 2008-ban bevezette az eurót mint hivatalos pénznemet.
• Gazdasági fejlődés: A sziget gazdasága azóta dinamikusan fejlődött, különösen a turizmus, a pénzügyi szolgáltatások és az informatikai iparágak területén. Málta ma egy fontos nemzetközi pénzügyi központ, és vonzó célpont mind az üzleti, mind a turizmus terén.

Kultúra és örökség

Málta gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amelyet az itt élő különböző civilizációk és kultúrák hagytak hátra. Az ország híres a barokk templomairól, a Neolitikus templomokról és a Vallettai erődökről. Az UNESCO világörökség listáján szereplő történelmi helyszínek közé tartozik a főváros, Valletta, amely az egyik legjobban megőrzött barokk város Európában.

Első máltai napunkon délelőtt pihenhettünk. A szállodánk hatalmas komplexum volt, földszintjén és tetején is úszómedencékkel, éttermekkel, bárokkal; közvetlenül a tengerparton helyezkedik el. Svédasztalos reggelit és vacsorát fogyasztottunk, mindkét étkezésre „terülj asztalkám” volt, annyit ehettünk, amennyit csak bírtunk. A szálloda étterme 450 fő befogadására alkalmas.

Máltán helyi idegenvezető csatlakozott hozzánk, magyar hölgy, több mint harminc éve Máltán él. Így egy ott élő ember nézőpontjából is kaptunk bőségesen információkat. Első kirándulásunk a fővárosba Vallettába és a Három Városba vezetett. A városoknak nagyon sajátos hangulatuk van. Máltán szinte minden homokszínű máltai kőből épül, a fával fedett balkonok élénk színei adnak változatosságot. Hatalmas várfalak, erődrendszerek utalnak a különböző korok hadviseléseire, természetesen védelemről van szó.

Valletta lüktető város, gyönyörű öblökkel, kikötővel. Megnéztük a Szent János Társkatedrálist is. Padlózatába temették el a máltai lovagokat, rengeteg arany díszíti a templomot, s megtekinthető Caravaggio két festménye, Szent János lefejezése című, amelyet a művész ezen a helyen alkotott meg, a kép soha nem hagyta el a katedrálist, valamint a Szent Jeromos írása címűt is.

Caravaggio 1607 és 1608 között Málta szigetén tartózkodott, miután súlyos problémákba keveredett Itáliában. Málta volt az utolsó jelentős állomása művészeti pályafutásának, és ez alatt az idő alatt festette meg a két fent említett alkotást. A Szent János Katedrális tehát nemcsak vallási, hanem művészeti jelentőségű helyszín is, mivel Caravaggio két mesterművét őrzi.

A templom, amelyet a Szent János Lovagok templomának is neveznek, maga is egy monumentális barokk építészeti remekmű, és a templomban található Caravaggio festmények nemcsak a művészet, hanem a máltai történelem és vallás szempontjából is kulcsfontosságúak.

Elsétáltunk a Felső-Barrakka parkba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az öblökre, várfalakra, kikötőkre. Sétáltunk a Vallettánál jóval nyugalmasabb Vittoriosa városkában is. Ezzel végére értünk első máltai napunknak.

Október 27-e, hatodik nap, Gozo szigetén

Gozo szigete mintegy húszperces hajóút Málta északi részétől. Komphajóval keltünk át, kikötés után egy másik autóbusz várt ránk. Nagyon érdekes nap előtt álltunk!

Első állomásunk Ggantija volt, ahol egy több mint 5000 évvel korábbi civilizáció építészeti alkotását néztük meg. A megalitikus templom korábban épült, mint az egyiptomi piramisok, vagy mint Stonehenge! Döbbenetes méretű sziklákat helyeztek egymásra, mérnöki precizitással.

A Ggantija egy lenyűgöző ősi templomkomplexum, amely Gozo szigetén, Málta egyik kisebb szigetén található. Az őskori Málta egyik legfontosabb és legismertebb műemléke, és a világ egyik legrégebbi szabadon álló építészeti struktúrája. A Ggantija-templomok az építészet és vallás történetének kiemelkedő példái, és az UNESCO világörökségi helyszínei között szerepelnek.

• A Ggantija (néha Ggantija-templomoknak is nevezik) egy megalitikus templomkomplexum, amely i.e. 3600-2500 között épült, tehát több mint 5000 éves. A templomok a Neolitikus (újkőkori) korszakra datálhatók, és az egyik legkorábbi ismert vallási építmény a világon.
• A templomkomplexum két fő templomból áll, melyek ovális alakúak, és hatalmas kőblokkokból építették őket. A templomok valószínűleg vallási célokra szolgáltak, és a közösség szertartásait, rituáléit és más vallási eseményeit bonyolították itt.

A templomok felépítése és jelentősége:

• Megalitikus építészet: A Ggantija templomok híresek a hatalmas, 3-6 tonnás kőblokkjairól, amelyeket különböző módon helyeztek el. A templomok falai impozánsak, és sok helyen a kőblokkok egymásra helyezése annyira precíz, hogy a kövek épsége még az idők során bekövetkezett földrengések ellenére is megmaradt.
• Különleges templomok: A két templom közül az egyik nagyobb, míg a másik kisebb. A templomok belső terét is díszítették, és több szentélyt is tartalmaztak, amelyek valószínűleg különböző vallási szertartásoknak adtak helyet. Az egyik templomban altar-szerű struktúrák is találhatók, amelyek a rituális áldozatok bemutatására szolgálhattak.
• Jelentős vallási szerep: A Ggantija templomokat istennők tiszteletére építhették, mivel a máltai őskori kultúrákban az istennők, különösen a termékenység istennői nagy szerepet kaptak. Az egyik legfontosabb lelet a templomok közeléből egy női szobor, amely a termékenység szimbólumaként ismert (ez a szobor ma a Valletta-i Nemzeti Múzeumban található).
• Ősi és monumentális: A Ggantija templomok egyedülállóak a világ megalitikus építészeti örökségében, mivel az építkezésük rendkívül precíz és hatalmas méretű kövekkel történt. Még ma is sok tudós és építész csodálja azokat a technikákat, amelyekkel a templomokat megépítették.

Innen A Calypso-barlanghoz mentünk, gyönyörű volt a kilátás, majd Munxarban ebédeltünk egy étteremben. Ezt követően bementünk máltai specialitásokat áruló üzletbe, ahol nagyon finom likőröket kóstoltunk, kekszek, sajtok, borok, sók és különféle textíliák alkották a kínálatot. Onnan Rabatba indultunk, felmentünk a Citadellára, majd visszahajóztunk Máltára.

Október 28-a, hetedik nap, Mosta, Mdina, Rabat, Kék Barlang, Hagar Qim

Elérkezett utolsó teljes napunk Máltán. A további ismerkedést Mosta-ban folytattuk, ahol megnéztük a római Panteon mintájára épült Rotunda dómot.

A mostai dóm, más néven a Mosta Rotunda, Málta egyik legimpozánsabb építészeti csodája, amely a közép-málta-i Mosta városában található. Íme néhány fontos információ róla:

1. Építési időszak: A dóm építése 1833-tól 1871-ig tartott, és egy régi templom helyén készült el.
2. Tervező: Az épület tervezését Giorgio Grognet irányította, aki a római Pantheon alapjaira támaszkodott a dóm kialakításakor.
3. Méret: A mostai dóm a legnagyobb kupolás templom Európában, és a harmadik legnagyobb a világon. A kupola átmérője körülbelül 37 méter.
4. Belső tér: A dóm belső terét gyönyörű freskók díszítik, amelyek a vallási témákat ábrázolják. A belső tér lenyűgöző látványt nyújt a látogatók számára.
5. Történelmi esemény: A dóm híres arról is, hogy a második világháború alatt, 1942-ben, egy bombát nem robbant fel, amely a templomra esett, így a hívek biztonságban maradtak.

Utóbbi történethez hozzátartozik, hogy egy német vadászbombázót vettek üldözőbe a szövetséges vadászgépek, a pilóta kidobta a bombákat, anélkül, hogy élesítette volna azokat. A bomba áttörte a kupolát, de a hívekkel zsúfolásig telt templomban emberéletben nem okozott kárt. A háború után ez a pilóta visszatért Máltára és bocsánatot kért.

Mosta-ból Mdinába mentünk, majd Rabatba, utóbbi városban elmentünk Szent Pál katakombáihoz. Innen egy újabb megalitikus templomot néztünk meg, ez a Hagar Qim volt.

A Ħaġar Qim egy újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes romja, amely Máltán, a Qrendi község határában található, a sziget déli partján. Ez a templomkomplexum több mint 5000 éves, és az UNESCO Világörökség részét képezi.

Útközben megálltunk a Kék Barlangnál. Az ott készült képet tettem címlapfotónak, annyira lenyűgözött a látvány. Benne volt nagyon sok minden: az októberi nyárias meleg, Szicília és Málta rengeteg kincse, amelyből kaptunk egy kóstolót, de csak a felszínt karcolgattuk. Egy hónap eltelt azóta, s még mindig visszatérnek álmaimban ezek a csodálatos helyek. Jó volt ott lenni, egy kis ízelítőt kapni a két szigetből.

Október 29-e, nyolcadik nap Málta, Frankfurt, Budapest

Eljött a búcsú napja. 10:45-kor indultunk a szállodától a repülőtérre, előtte még leballagtam a tengerpartra, 28 fok volt, sokan fürödtek. De egy mártózás már nem fért volna bele az időbe.

Szép időben szálltunk fel Máltán, átrepültünk Szicília és a napfényes Itália fölött, majd következett az Alpok. Nagyszerű látvány volt! Frankfurtban landoltunk, a délutánt a tranzitban töltöttünk, mert kb. 21 órakor szállt fel a budapesti járat. Landolás után Benedek fiam várt a reptéren, autóba ültem, meg sem álltam Székesfehérvárig. Ágyba zuhantam, s visszaálmodtam magam erre két csodálatos szigetre…

Ennyit az élményekről, s pár kiegészítő információt majd a hozzászólásokban osztok meg.