
SZEM-lélek
Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor a Krisztina körúti OFOTÉRT szaküzletből kilépve megláttam a Vérmező fáinak sárguló leveleit. Hatéves voltam.
Szemüveges lettem. Irénke néni vette észre, nem látom rendesen a táblát; apai ágon mindenki szemüveges. Amikor nekem is felírták az elsőt, feltárult a világ. Nem volt ezzel semmi gond, ugyan focizáskor zavart kicsit, néha korrigálni kellett a dioptriát, de évtizedekig jól működött. Úszáshoz lett dioptriás úszószemüvegem is. Majd észrevettem, olvasáshoz már nem jó semmilyen dioptria, szemüveg nélkül jobban látok közelre. Következtek a multifokális lencsék, nem kellett állandóan váltogatnom az okulárékat.
Azután nagyjából egy éve, már szemüveg nélkül sem láttam jól a betűket, vezetésénél is úgy tűnt, mintha állandóan vizes lenne a szélvédő. Vizsgálat, kórisme: szürkehályog. (Nem voltam meglepve, ez anyai-ági örökség.) Műteni kell. Következett a jobb szem, egynapos sebészet a közeli M. kisváros kórházában. Jól ment minden, mégis nehéz hetek következtek, hiszen változott a fénytörés, míg a másik szemen minden a régi maradt. Azután sikerült úgy összehangolni a kettőt, hogy dolgozni és vezetni tudtam. Majd tegnap, ugyanott, a bal szem került sorra. Még ezután is kell hat hét, mire minden összeáll. D. barátom és íjásztársam mondta, neki a műtét után kiszínesedett a világ. Nem túlzott.
Igazából nem nagy ügy, talán cikket sem érne, azonban két dolog mellett nem szeretnék elmenni. Jogos bírálatok ostorozzák a magyar egészségügyet, valóban, rossz kívülről, belülről. Azonban, ne általánosítsunk! Amit én a szakrendeléseken és az M.-i kórházban tapasztaltam, arról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok. Mert persze az is elképesztő, hogy mekkora profizmussal dolgozik a szemsebész, de minden más is olajozott, a kórlapírás, a szemcseppek adása, a műtéti előkészítés, de még a papírmunka is. Négy óra alatt tegnap 16 (!) beteg szabadult meg a hályogtól, s kapott műlencsét! Persze az is elgondolkoztató, hogy miért e népbetegség? Monitorok, UV-fény, infrasugárzás, elektroszmog? Felbecsülhetetlen, hogy amit D. úgy fogalmozott meg, hogy „kiszínesedett a világ”, mekkora pozitív változás egy ember életminőségében! Nekem pedig tanulságos volt átélni, hogy milyen a Hold túlsó oldala, milyen amikor az orvos nem a műtőasztal mellett áll, hanem rajta fekszik…
A másik. Másodévesen, amikor élettanból és anatómiából a szemet és a látást tanultuk, lenyűgözött. A szem és védőszervei – szempilla, szemhéj, kötőhártya, könnytermelő és -elvezető rendszer, kötőhártya, szaruhártya… egyszerű optika vetíti a képet a retinára, de ahogyan az eljut a látókéregbe, s ott felfogjuk – értettem a struktúrát és a mechanizmust, de már akkor is elgondolkoztatott: képes lehetett az evolúció ezt ilyen tökéletesen megalkotni? Hiszem, hogy magától, az anyag játékának véletlenszerűségéből nem alakulhatott ki, ehhez magasabb intelligencia, Teremtő kellett.
Nemcsak látunk és nézünk, hanem szemléljük a világot, szemügyre veszünk mindent, esetleg szemmel verünk, óvjuk szemünk fényét, szemezgetünk érdekességek között, szemkontaktussal is kommunikálunk, s gyakran szemezésből sarjadnak új szerelmek… Jól van ez így? Szemmel láthatóan, igen… 🙂 .
Fotó: Patrick Brinksma on Unsplash
Lassan eltelik egy hét a műtét óta. A kiszínesedett világot már sokkal jobban érzékelem, tulajdonképpen semmi bajom sincs. Mindkét szemem fénytörése jelentősen megváltozott (tudatos döntés volt), közelre szemüveg nélkül is jól látok. Távolra a műtétek előtti (!) olvasószemüvegemmel botorkáltam tegnapig, akkor lett kész az az ideiglenes okuláré, amelyet öt hétig viselek. Ezzel már minden rendben van. Azért lesz később a végleges, mert a műtött szememnek is kell néhány hét, amíg beáll a végleges fénytörés.
Remélem ezzel a hosszú ideje tartó látásproblémáim végére érek majd!
Az utolsó bekezdésre reagálok-igen a szemüveg a látásra szolgál,ugyanakkor nagyban megnöveli a 40+ korú férfiak szexepiljét.
A csajozás szempontjából a sorrend a k9vetkező lehet:
a,kisgyerek a kocsiban,karodon,kézenfogva
b.kutyus,
c,szemüveg
A három tényező egyszerre teljes siker,csak óvatosan kombináljuk,mert egy egész hárem követ minket haza a sétánk során.
Hát előbb-utóbb mindannyian a szemüveg használatára szorulunk-A látás kényes dolog és ha nem figyelünk oda a szemünkre (is),később visszaüthet a hanyagság.Remélem,Doki,néhány hét múlva szebbnek fogod látni a világot magatok körül.
„…Hát előbb-utóbb mindannyian a szemüveg használatára szorulunk…” – írod. Ez annyira igaz, hogy Székesfehérváron – szerintem – több optikai üzlet van, mint pékség, vagy zöldséges! Korábban is elgondolkoztatott, hogyan tudnak ennyien fennmaradni, láthatóan köszönik szépen, jól megvannak.
A világ nekem is kiszínesedett, csak akkor lesz teljes az öröm, ha pár hét múlva lesz végleges szemüvegem. Egyébként fantasztikus kollégákat ismertem meg az egész történet során, nem csak azért voltak ennyire rendesek, mert kollégák vagyunk. De nővérek, asszisztensek, műtősök – minden nagyon rendben volt, sőt, az első műtét után a látszerészektől is komoly segítséget kaptam, egy nap alatt elkészült az ideiglenes szemüveg.
D.Lalinak tökéletesen igaza volt, kiszínesedett a világ!